2010. július 15. – csütörtök
Időben keltünk, megreggeliztünk, összepakoltunk, levitte Zs a szemetet, majd 8.25-kor leadtuk a kulcsot és elbúcsúztunk, majd elindultunk.
Mivel mindenképpen szerettünk volna üdítőt venni a hazaútra, ezért úgy döntöttünk, hogy Trogirban vásárolunk, illetve tankolunk is – persze a GPS megint téves utakra akart vezetni…
Némi komplikációt jelentett, hogy a helyi Konzum előtt gyakorlatilag nem volt szabad parkolóhely. A szükség okán az út szélén állt meg Zsolti, amíg Gabika bement vásárolni. Pici szépséghibája volt ennek a megoldásnak, hogy a megállni tilos tábla után álldogált. Viszont a helyi rendőrségi alkalmazott heves fejcsóválással elintézte ezt a kérdést (hiába, ez azért nem Magyarország!).
Vásárlás, tankolás után negyed 10 körül végre el tudtunk indulni. Az autópályán igen jó ütemben (130-as átlaggal) tudtunk haladni. A határig női kormányzás volt :), Magyarországon Zs vette át, meglátogattuk Gabi húgáékat Székesfehérváron, ahol nagyon finom és bőséges (est)ebédet kaptunk. Ezután Dunaújváros felé vettük az irányt, ahol Apci öccsével találkoztunk, aki a Bosch Élettartam Labort vezeti. Dunaújváros után Kecskemét felé haladtunk, majd újra autópályán jöttünk Szegedig. Végül fél tízre érkeztünk haza, meglehetősen elfáradva.
Mivel manapság nagy divat, ezért mi is összefoglalnánk ezt a szűk hetet, „ami tetszett – ami nem tetszett” rendszerben:
AMI TETSZETT:
- vendégszeretet, klassz szállás lélegzetelállító panorámával
- tisztaság, a víz is csodás mindenütt
- természeti szépségek
- jó utak, kedvező benzinár
- elnéző rendőrök
- kulináris élvezetek, finom sör
AMI NEM TETSZETT:
- viszonylag magas árak (de ezt tudtuk, sőt még haza is hoztunk egy kis pénzt, pedig nem sóherkedtünk ez alatt a hét alatt)
- hézagos nyelvismeret
- pontatlan gps
- szűk utak, sokszor nehézkes parkolás
Mindent összevetve úgy gondoljuk, hogy jól döntöttünk, amikor Marinára esett a választásunk nyaralásunk helyszíneként.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése