Ez a hét…

… gyorsan telik, annak ellenére, hogy kissé a megszokottól eltér. Először is vasárnap ott maradtam a próbán, a többiek hazajöttek (az alkalom szokás szerint szuper volt, a dicséretben szárnyaltunk). Így először történt az, hogy egyedül legyek a gyüliházban; megebédeltem hozott anyagból, majd meglepően pontosan kezdődött a remek és jó hangulatú próba :) A vonat is viszonylag pontosan indult, de Orosházáról valahogy nem akart sikeredni; csak álltunk ott, várva a semmire, mikor már az összes vonat elment a többi irányba… kissé déjavú érzésem volt… aztán csak hazaértem, Poci az állomáson várt, míg a csajok Anci nénivel huncutkodtak otthon. Kifáradtam a hosszú nap után, úgyhogy annyira, de annyira jólesett, hogy Poci már ekkorra megfürdette a csajokat + a Rozival alias a mosogatógépünkkel el is mosogatott, sőt rend is volt mindenütt! Nálunk ez elég ritka, márminthogy a férfiember csinálja ezeket a dolgokat, úgyhogy példás férj módjára viselkedett az én párocskám, amiért nagyon, de nagyon hálás voltam és vagyok is.

Muckó már ekkor köhécselt, úgyhogy nem jött velünk délelőtt az alkalomra, hanem Macáéknál töltötte az időt Kirikével együtt. Hétfőn azért ment oviba, utána pedig Gyöngyi mamánál aludt és a keddet is ott töltötte. Ahogy hazaértek, úgy találtam, hogy nem lett jobban az eltelt két napban, sőt... Úgyhogy szerdán elmentünk Anikó doktornénihez, aki megerősítette a meglátásomat, miszerint tiszta hurut a csajszi. Antibiotikumot ezúttal nem kaptunk, de többet kell puffolnunk és szirupot kell szednie, ja és persze oviba se mehet. Jövő szerdán ugye a csabai szemészetre kell mennünk, úgyhogy majd utána fog csak ovizni. És újra visszatérünk a Multiplex Junior lekvárra, mert amíg azt ette, nem volt beteg, az Immuno alatt pedig igencsak… Apci ma már hozza is; Kirikémnek  is fogok belőle adni, bár neki valahogy eleve erősebb a kis immunkája, mint Mucunak.

Ugyanezen napon volt a kis névnapkája is, boldogan vette birtokba a saját maga által kiválasztott játékait, melyekről már korábban beszámoltam. Ági mamáék is felköszöntötték a kis Drágát, úgyhogy szép nap volt összességében… jól viseli a náthát, végül is annyira nem vészes a helyzet… Kirikém folyton nyüstöli Nővérkéjét hehehehe.

Szóval tegnap benn voltunk Oh-n, úgyhogy nem alkottam, talán majd szombaton. Egyébként most mindenképp szeretnék előhívatni fotókat, mert egyrészt már ezer éve nem csináltattunk, másrészt az origófotókidolgozásnál most csak 19 Ft + egy 2000 Ft-os kupont is adnak fotókönyvhöz – ami szintén esedékes, mert decemberben függőben maradt.

Kirikém jól van, most itt vagyunk benn hárman a meleg kandalló mellett és huncutkodik persze – nagy boldogan pakolja ki a fiókból az alsóneműimet és teszi őket (szokása szerint) a nyakába :DDD

A végére pedig a héten nagy hatást tett magyar jégtáncpáros olimpiai Monti csárdása… szerintem büszkék lehetünk rájuk! Sajna még csak a torinói változatot találtam fenn a neten, a vancouverit nem, de ez ugyanaz a tánc, egyszerűen csodás!

szólj hozzá: Hoffmann Nóra

Alkotgatok, alkotgatok…

Live your life cluster Sonjától, Strawberry Fairy papír, alpha GingerBread Ladytől:

 

What I like about me cluster by Linz + A nagy Levin blogtrain papír:

Hearfully yours farkasfog, a többi Joanne Bain Fairy Flossed samplerjéből:

A Nagy Levin blogtrainből:

Fánkot sütöttünk és nyaralást foglaltunk

A mai napon – miközben a rengeteg sarat próbáltuk valahogy elegyengetni az udvaron, mert már alig lehet be-ki állni, borzalmasan fel van ázva minden, az utcáról ne is beszéljünk – fánksütésre vetemedtem. Ez annál is inkább érdekes, mert mióta együtt vagyunk Poccal, ami relatíve sok farsangot is magában foglal, talán ha egyszer próbálkoztam az igazi fánksütéssel és nem voltak valami jó tapasztalataim. Most – immár érettnek éreztem magam a feladatra, s mivel tudom, torták, kenyér és kifli sütésében profi vagyok (hehe), próbálkozom az igazi, nagymamám által mesteri szinten művelt, szalagos fánk megsütésével. Persze, a modern technikát segítségül hívtam: a kenyérsütő dagasztotta és kelesztette első körben a simán beledobált alapanyagokat csodásra. Csak a tejet és a margarint olvasztottam kissé fel, s tudva, hogy a fánké a legkényesebb kelt tészta (legalábbis a Horváth Ilona-féle szakácskönyv szerint), én egy valahonnan netről begyűjtött recepttel próbálkoztam, ami tuti sikert ígért. És valóban… Nagyon büszke vagyok magamra, mert hatalmas, csodálatosan szalagos, belül eszméletlen puha-hálós-hólyagos, kívül lágyan ropogós lett… a család csak úgy falta… Muckó egyfolytában dicsért és alig akart (gulyás)levest enni előtte, hogy maradjon több hely a pocijában… Apci szerint is olyan lett, mint a nagykönyvben meg van írva…

De lássuk a képi bizonyítékokat, hiszen messziről jött ember… hmmm….

Ilyen szépen megkeltek:

És ilyen széppé sültek ki:

Azok a bizonyos szalagok:

A kis segítségem:

És a másik, akinek nagyon ízlett élete első fánkja:

Ha te is szeretnél ilyen elronthatatlan finomságot, íme a recept.

Hozzávalók:

3 dkg élesztő (nekem egy csomag instant volt, most azt leltem itthon)

3 dl tej (megmelegítettem)

6 dkg vaj (margarin volt és kicsit felolvasztottam)

5 tojássárga

2 ek. cukor

1 ek. rum (ez kimaradt, mert nincs is itthon, meg a gyerekek miatt)

50 dkg liszt

csipet só

Szóval én mindezt bedobáltam a kenyérsütőbe, és a szokásos 1.50-es programmal dagasztottam, kelesztettem. Akinek nincs ilyen, annak marad a kézi erő… Apró hólyagosnak kell lennie, akkor jó (ez nem az én világom, sajna).

Aztán lisztezett deszkára borítottam, kezemmel ellapítottam olyan ujjnyi vastagra, kiszaggattam és még félórát kelesztettem (ebből háromnegyed lett, mert az udvarrendezés elhúzódott, de nem ártott a tésztának). A kedvenc nagy, fedős Tefalomban sütöttem, mérhetetlen sok, meleg olajban (nem szabad túl forróban, mert akkor nem sül át). Az első felét fedővel kell, és amikor beleteszem, figyelni kell rá, hogy az legyen alul, ami a deszkán is volt, plusz egy kicsit benyomogattam a közepét alul a lekvártartó lyuknak:) . Fordítás után már nem kell rá a fedő. Papírtörölközőre kiszedegettem és a Muckó porcukrozta, mint a mellékelt fotón is látható. Alig maradt belőle uzsira, úgyhogy nagy étvágyú 3,5 fős családnak való az adag :))))

A hagyományoknak megfelelően first minute foglaltunk idén is szállást: ezúttal júliusban Dalmácia, azon belül is Marina lesz a cél.

Ebben az apartmanban fogunk lakni:

És ilyen lesz a kilátás :D:

Már alig várjuk… remek a part, a közelben csodaszép látnivalók, pl. a Krka vízesés és Trogir… hmmmm…

Felszalagavattak; szemészeten jártunk; Kirike naggggggyon fogzik; oldalak

Szombaton felszalagavattak: nagyon megható és különleges élményben lehetett részem. Büszke voltam és szomorú egyszerre, mivel mégsem az én osztályom ez már… :(( …felnőttek, lassan leérettségiznek, sokan továbbtanulnak, de nagy örömömre többen maradnak is 13.-ban, úgyhogy fogom tanítani őket szeptembertől, ha visszatérek a Táncsics nagy fedélzetére… Szerintem – elfogultság nélkül persze – az övék volt a legjobb búcsú-filmecske, valamint a táncuk is jól sikerült. Sok szép eredményt értek el az elmúlt évek alatt, amikre büszkék lehetünk.

Vasárnap remek alkalmunk volt a gyüliben, Poci tanított ezúttal a dicsőítés gyakorlati kérdéseiről, ami sokakban váltott ki hatást – kiben ilyet, kiben olyat… A dicséret is jól ment, utána délután – mivel közös disznótoros ebéd volt, frenetikus, bőséges – korábban kezdtük a próbát, és azt hiszem, beleadtunk apait-anyait, úgyhogy csodás nap volt ez is. Muckó is remekül érezte magát kis barátai társaságában, csak a kitágult “kupillája” (ahogy ő mondta zabálnivalóan) miatt kellett óvatosabban szaladgálnia.

Hétfőn megjártuk a várva várt szemészetet. Időben ott voltunk, azonban behívtak előttünk még pár embert, úgyhogy kicsit nehezen tudtam kordában tartani a várakozás hosszú perceiben az igencsak izguló Muckót. Végül behívtak minket. Azt hozzá kell tennem, hogy előtte ugye 5 napig történt a pupillatágítás, amelyet viszonylag jól is viselt a Drágám. Ezt a doktornéni és asszisztensnője is örömmel konstatálta. Bemérték, vizsgálták különféle eszközökkel a szemecskéket, és úgy tűnik, annyira mégsem kell erős szemüveg, mint ami – némiképp ideillő hasonlattal élve – első látásra kellett volna. De még most sem távozhattunk szemüvegrecept birtokában: újabb időpont, március 3-a reggel 8.40 – ekkor kapunk reménység szerint és egy újabb, ezúttal már visszahúzódott pupillával végzett vizsgálat után receptet. Majdcsak cirka másfél-két hónap után eljutunk odáig is… Nagyon jól viselkedett, és megbeszéltük, ha így lesz, utána együtt megyünk a Müllerbe és névnapi ajándékot választhat magának. Nagyon ügyesen “vásárolt”: egy spongyabobos kiegészítős Steffi baba és egy balerinás puzzle mellett döntött, miután kábé egy órahosszáig nézelődtünk a játékosztályon.

Közben Kirikém Gyöngyi mamánál volt, és a változatosság kedvéért megint lázas lett – és megint minden egyéb tünet nélkül. Felhívtuk Anikó doktornénit, aki azt tanácsolta, egy pillantás erejéig azért megnézné a gyermeket, úgyhogy a délutáni rendelésre elvittem Aprókánkat. Ekkorra hatott a lázcsillapító és remek hangulata is volt – leszámítva, hogy mint kiderült, egyszerre megindult vagy négy fogacska, úgy be van durranva némelyik, hogy szinte hólyag van a kis ínyecskében – ez az okozata (mint az egyik weblapon olvastam, és nem pedig oka!) a láznak. Ráadásul, nem alul jön elöl a már meglévő kettő mellett közvetlenül, hanem a hátsó nagyobb (azt hiszem, örlőnek hívják) fog; ennek a hegyét már látta doktornő áttörni, aztán ma reggelre én még egy hegyet észrevettem elöl, ami a “rend” szerint következne. Szóval eléggé megszenvedünk ezzel a következő négy foggal; nem rémlik, hogy Nagymuckóval lett volna bármi fog-problémánk – no de annyira nem egyforma a két gyermek… Amúgy jól eszik és remek a hangulata, nem úgy, mint 2 hete a háromnapos láznál. Némi hasmenése is van (megintcsak fogzási tünet), bár az a Cataflam miatt is lehet. Jókat huncutkodtunk ma délelőtt is, miután levittem a lázát, mert sajna 39 fokkal ébredt, bár az éjszaka nyugodtan és láztalanul (miután este lehúztam) telt.

Kiki Designs Carnaval nevezetű kitjéből több oldal is született ma (a harmadiknál felhasználtam még a Pixel Scrapbooking Polaroid keretét is):

És egy gyorslap a végére - Heartfully yours QP:

Friss képek a pénteki farsangról és némi hintapalintázásról

Közkívánatra íme, az ovis farsang legjobban sikerült fotói (természetesen albumoldalak is hamarosan, talán már holnap):

Szűcs Gergővel (olyan szééééééépek, igaz??):

Pencz Fannival:

Két vagesz apuka, akik szintén beöltöztek:

Vonulnak a jelmezesek:

Közös verselés-éneklés közben:

Szappanbuborék-fújó verseny:

Borbély Levivel táncol a Muckó egy újságpapíron, amit egyre kisebbre és kisebbre hajtogatott az óvónéni:

Táncitánci Zsuzsika óvónénivel:

És a hintapalintás csajszik:

No és nem lehet elég korán kezdeni – a mosogató csajszi (annyira szerette volna csinálni a Drágám…):

Valentin jegyében

A héten túl sok extra nem történt – sokat babáztam, nagyokat nevetünk együtt a csajokkal, amikor táncolunk-énekelünk együtt. Apci ma valami egész napos (sőt estébe nyúló) céges rendezvényen van Szegeden, úgyhogy Muckó itthon van velünk. Jól elvoltunk egész nap.

Tegnap Anikó doktornéninél írattam gyógyszereket a Nagyobbiknak, kiváltottam ezeket és a Mucu szemcseppjét, amit most 5 napon keresztül kell cseppenteni a szemecskéjébe, hogy táguljanak a pupillái. Hétfőn ugyanis irány végre Csaba, vizsgálat, szemüvegfelírás… Érdeklődtem az optikában, ahol Poci kontaktlencséjét szoktuk megrendelni-megvásárolni, ők azt mondták, hogyha nem túl bonyis a szemüveglencse, akár 1 nap alatt el tudják készíteni. Aranyos kereteik is vannak, majd választunk együtt egy csinikét… bízom benne, hogy nem fogják miatta piszkálni az oviban…

Aztán hazahoztam a szalagavatós ruhámat a butikból, ugyanis szombaton délután még az is lesz. Nagy-nagy örömömre kedvenc kolleganőm, Helgus tűzi az én szalagomat. Nem akarok sokáig maradni, hiszen másnap vasárnap szolgálok (Poci is, aki tanítani fog) és időben kell kelni, meg ugye amúgy is hosszú az a nap. Ezúttal érdekes események elé nézünk, mert alkalom után közös lakomát rendez a gyüli, pontosabban egy testvérnő felajánlott egy fél malackát, és az ebből készült fincsiségeket fogjuk együtt elpusztítani. :))) Biztosan remek lesz!

Ja, és holnap ovis farsang, ahová én is megyek a Mucuval és természetesen a fényképezőgéppel felszerelkezve.

Valentin-nap jegyében Pocis képeket dolgozgattam fel.

Szunyó Valentin kitjéből egy viszonylag friss képpel (ezen eredetileg egy fakanállal szerepel a családfő – nem a főzés célját szolgálta, de azt nem tettem rá hehehe):

ByBecca Guess how much I love you kitjéből Me, myself and I wordarttal fűszerezve egy régebbi képpel, amit nagyon szeretek:

Jártunk erre-arra megintcsak

Megjártuk először is ugye Szegedet szerencsésen. Oda is találtam (zárva a rakpart ugyanis), a klinikához közeli parkolóhelyet is találtam, sms-ben sikeredett is parkolójegyet vennem, majd olyan fél 11 fele le is csüccsentünk várakozni. Nem is kellett túl sokat: szólítottak bennünket! Kirikém elkápráztatta a professzor urat és az asszisztensnőt egyaránt: rögtön belopta magát a szívükbe. Megállapították, hogy továbbra is várnunk kell – ha majd elkezd beszélni, látszik igazán, hogy mennyire is zavarja a hasadék. Addig is nyugodjunk meg, még kétévesen sem késő a műtét, sőt. Mivel nincsenek sem visszatérő fülbajaink, sem egyéb betegségeink, valószínűleg összességében nagyobb áldozat lenne a műtét (ami nem valami kis beavatkozás, ahogy sejtettük), mint ha egyelőre nem teszünk semmit. Úgyhogy ezzel az elhatározással hagyhattuk el a vizsgálót, miután megegyeztünk, hogy fél év múlva újabb kontroll…

Pénteken voltam benn a gimiben (miután végiglátogattam a fodrászt és a körmösöm – kaptam szép szőke csíkokat a hajamba és egy szép új műalkotást a kacsóimra), Helgusom szeretett volna beszélni velem. Felajánlott egy lehetőséget: TÁMOP pályázat keretében lehetne angol szakmai nyelvet tanulni – 3 hét Budapest, majd 1 hét szünet után 3 hét Anglia… hááááááááááááááát, végül is nekem van a legtöbb és a legkisebb gyerekem a munkaközösségben, úgyhogy én aztán marhááááááááááááára ráérek… hehehehe, március elején lesz egy válogatás Szegeden, oda lehet, hogy elmegyek, de hogy utána mi lesz????? Bele se merek gondolni; mindenesetre Zs nagyon támogatná, mert ilyen lehetőség nem gyakran adódik az ember számára… ősszel egyébként pedig (az is pályázat lenne), lehet, hogy Spanyolországba megyünk tanulmányútra, de az csupán egy hét lenne, nem ilyen sok, mint ez. Úgyhogy csupa izgalom az élet.

Vasárnap pedig alles családostul mentünk ezúttal Csabára – a Dédinél és Maca mamánál (ahogy Muckó hívja) töltötték a délelőttöt a csemeték mindannyiójuk nagy-nagy örömére. Mi – már mondanom sem kell – frenetikus alkalmon vehettünk megintcsak részt - most Jani tanított igen-igen meggyőzően és felszabadultan, előtte-utána remek volt a dicsi, melyhez szerény személyem is hozzájárulhatott. Azután egy tesó házaspárhoz voltunk hivatalosak ebédre, majd pedig a szokásos dicsipróba következett. Ennek második felén az én drága kis aprónépeim is ott voltak, annyira édes és jó babaként viselkedtek, figyeltek, táncoltak és élvezték a zenét – és Kirikém hatalmas, csodálkozó szemekkel nézte Anyuciját, ahogy énekelt… Szeretlek Benneteket!!!

Friss alkotások a végére – ez a Jady Day Studio Happy Mommy kitjéből készült, Wild and crazhe clusterrel:

 

Allacik oldaláról lifteltem némi módosítással, melyet a Pink nevű freebie készletből készítettem:

Ovis oldal és desktop qp

Egy újabb ovis oldal: Winter means joy varrás (A-liya), Shannon Pieces of me cluster, valamint Heartfully yours (Bon Scrapatit) papír harmóniája a szavaló micimackósokról:

A februári háttérképem (desktopom) pedig Shabby Princesstől való és szupercuki szerintem a csajszikkal:

Itt a bal oldalon jól elférnek az ikonok. Szeretem az ilyen elrendezéseket naptárral együtt.

Kirikém javulgat továbbra is, úgyhogy holnap megcélozzuk Szegedet, mert esedékes az egyéves hasadékvizsgálat. Remélem, összejön, mert csak a hónap első csütörtökjén van ott többféle szakorvos is egyidőben.

Túl a 3 napos lázon

Hát ezen is túlestünk Kirikémmel – a háromnapos lázon, azaz roseola infantumon. Szombaton már érezhető volt, hogy nem az igazi a kedélye a kiscsajszinak, melegecske volt, de még jól elpancsizott az esti fürdés közben. Éjszaka aztán többször sírva ébredt, én át is mentem megnézni, hogy lázas-e a gyanúnknak megfelelően, de normálnak éreztem a hőjét. Érdekes, hogy szinte minden rezzenésére felébredek – miközben Apci úgy horpaszt mellettem, mint a duda. Hiába, az anyai fülek (és ösztön) :)))

Aztán vasárnap reggel normális hőmérséklettel indultunk Csabára, illetve Kirikénk Gyöngyi mamánál volt szokás szerint. Késő délután hívott Gyöngyi, hogy 39 feletti Kircsi láza, nagyon rosszkedvű, adhat-e neki valamit stb. Persze, mondtam, azonnali priznic mehet, de nem ám csak lájtos csuklóra-bokára, mert az kutyafüle, hanem törzsre + volt a pelenkázótáskában Nurofen, abból is adjon feltétlen. Aztán végül a szomszédból kerített Mexalen kúpot, azt adta be, na mindegy. Természetesen – mondanom se kell – szuper napon voltunk egyébként túl, délelőtt fantasztikus prédikáció volt by Poci és dinamikus, áldott dicsi, majd János pásztoréknál fenséges családi ebéden vettünk részt, utána szintén szuper dicsipróba… csak közbejött a hívás… “némi” aggódás… mi lehet a baj??? Köszönöm ezúton is Anyósomnak a gyors cselekvést, Jánoséknak az együttérzést és a folyamatos érdeklődést!

A dolgot izgisebbé tette, hogy másnap Pocinak Szegedre kellett korán menni, úgyhogy délutánra kellett az autó – végül a délelőttöt itthon töltöttük Kirikémmel, vagyis nem az igazi Kirivel, mert aki itt volt velem, az nem ő volt. Egyfolytában sírt, nyűglődött, nem akart enni, csak inni, kedvetlenül tett-vett, már amikor volt hozzá kedve… nem csodálom: 38 alá nem ment a láza szegénykémnek… Azután észrevettem, mintha kezdene pettyesedni a pocija. Na, újabb tünet: irány a net – és lám, rátaláltam a 3 napos lázra egy csomó helyen, és totál ráillett a csajszira, mivel a lázon (és a nyűgin, étvágytalanságon) kívül az égvilágon más tünete nem volt, se egy kis orrfolyás, se köhögés… A délutáni rendelésre már ott is voltunk, s ahogy megmutattam a pöttyöket Anikó doktornéninek, egyszerre vágtuk rá: ez a háromnapos láz! Éljen a net! :))) Semmi teendő a lázcsillapításon kívül, hiszen ezt vírus okozza, magától el fog múlni. Szinte varázsütésre, ahogy hazaértünk, már hőemelkedése volt csak, majd fürcsi után – elalvás előtt 37 körüli normál hője! Ma reggel pedig 36,8-cal ébredt egy derűs, gyönyörű pettyes csajszi! Itt már ebéd után mosolyog az optikába :)) úgyhogy visszakaptam az én drága Babámat!

Az e-paciens.hu jól leírja az átélteket: A felelős kórokozó egy vírus, a humán herpeszvírus 6. A betegség cseppfertőzéssel terjed. A tünetek hirtelen alakulnak ki, magas láz (39-40ºC), enyhe légúti hurutos tünetek (orrfolyás, kis köhögés, torokfájás) – mondjuk ez nem volt egyik se. A gyermekek általános állapota jó, de előfordulhat hányás, hasmenés, étvágytalanság, nyugtalanság, álmatlanság – nem volt jókedve egyáltalán... Általában a betegség 3. napján a láz oldódik és megjelennek a kiütések, először a törzsön, főleg a háton, majd ráterjednek a nyakra, a fejre és a végtagokra is. A kiütések nem viszketnek és pár napon belül nyomtalanul eltűnnek. Ritkán tapinthatóvá válnak a nyaki nyirokcsomók. Szövődmény ritkán fordul elő. A terápiája tüneti. Fontos a lázcsillapítás, (a lázgörcs kivédése miatt), a megfelelő folyadékbevitel. Antibiotikum adására nincs szükség.

A pocikánk (sajna nem túl éles, mert folyton izgett-mozgott a modell :)), talán azért a lényeg látható):

És  néhány oldal a végére. 10 things cluster by Neenee és SAHM Choose the right papírjának kombinációján a szülinapi bulin horgászós játékkal játszadozó gyermekek :) :

Promising Claudi clusterje és A new beginning papír (Ninie-től) találkozásában Tata és Kirike szintén a szülinapon:

És végül óvodai fotókból Kindyworld collab felhasználásával készítettem a tűzoltóságon látogatást tett Micimackó csoportról, rajta a Muckó fekete kabátban és rózsaszín sapiban (köszönet érte a micimackocsoport.eoldal.hu-nak):