Az utóbbi napok viszonylagos vidámságban teltek. Egyrészt mindkét gyermek egészséges, ami már önmagában örömre ad okot. Kircsi szépen fejlődik, meg-megáll már egy kéz támasztékával, néha – ha elfelejtkezik róla – már nem is támaszkodik. Csoda egy csaj. Úgy néz ki, jönnek a következő fogacskák is lassan (7-8.), mert iszonyat mennyiségű nyálat termel a kis Drága.
Ezen kívül sikerül tartanom magam a könnyített diétához (a kizárólagos turmixon élést feladtam 4 nap után, nem részletezem, hogy milyenfajta rosszullét miatt :(((), és emellett hetente háromszor legalább mozogni is. Apropó, mozgás! Már kétszer részt vettem a már korábban említett aquafitnesz foglalkozáson és eszméletlen jól érzem magam! Erre mindenképpen kerítek időt az elkövetkezőkben is, hetente legalább egyszer, szombat esténként. Nagyon jól esik a vízi mozgás; észre sem veszi az ember, amíg benne van, hogy mennyire átmozgat; csak aztán ki tudjon “mászni” a vízből utána!
Harmadrészt megvolt családias hagyományőrző nap az oviban: Mucusunkkal morzsoltunk kukoricát, készítettünk csuhényuszit, termésekből teknős és tobzoskát, mézeskalácsot díszítettünk stb. Remekül éreztük magunkat és hamar eltelt az idő is. Nagy bánatomra a fényképezőgép itthon maradt. :((
Negyedrészt pedig életünk egy másik fontos területén is kezdenek a dolgok pozitív irányba változni; aki ismer minket, tudja, hogy keresztény alapelvek mentén éljük meg a mindennapjainkat. E szempontból jelenleg nagy változások és várakozások előtt-közben vagyunk… de minderről majd később, ha már biztos lesz a dolog…
Két saját oldal a végére.
Az egyik az Autumn inspiration nevezetű blogtrainből készült és egy nagyon cuki fotót dolgoztam fel benne a csajokról:
A másik pedig Kirike az sk. kötött-horgolt felsőben és sapiban; Cludi I’m happy kitjéből alkottam:
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése