Kellemesen teltek az elmúlt napok. Itt jártak ugye a gyermekeim, azaz Szilvi, Anita és Lejla (és Szilvi anyukája is velük együtt). Kapott Kircsi egy szuper csörgő-rágókát (többek között), Mucu pedig egy cuki nyári felsőt. Nagyon jól éreztük magunkat, Jázminka persze vitte a prímet: labdáztak a lányok egy nagyot és kellőképpen lefáradtak.
Anyáék hazaértek Hévízről, persze innen is kaptak a csajok ajándékokat, Kirus babakocsi-csörgőláncot, amelyet folyton gyepál, Mucuka pedig csillogós csatokat, hercegnős gumit a hajába és gumicukrot (ezeket előzetesen rendelésként leadta Mamáéknak persze :))). Kalácssütést rendeztünk pénteken, szinte nagyüzemben nyomtuk az ipart Húsvétra, olyannyira, hogy megpróbálkoztam én is önállóan eggyel itthon szombaton, és sikerült. Szimpla hármas-fonással készítettük eme fincsiségeket.
Sütés előtt: Sütés után:
Hugiék is jártak itthon Húsvétkor, zokni- és harisnyaszállítmányokkal láttak el bennünket. Mucu kapott egy Thomas hátizsákot is, benne édes gyermek-kozmetikumokkal és persze édességekkel. Vasárnap együtt ebédeltünk az én szüleimnél, délután pedig Anyósom és Sogi következett.
Hétfőre virradóan még a húsvéti nyuszi egy utolsó látogatást tett a gyerekeknél: látni kellett volna azt a gyermeki örömöt, naiv boldogságot, ahogy Mucusunk felfedezte az ablakában a nyuszi által “odatojt” édességeket és játékokat. Zabálnivalóan édes volt!
Tekintettel Apa névnapjára, kezdő tortasütő létemre arra vetemedtem, hogy süssek egy házi feketeerdő-tortát. Ennek érdekében a neten keresgéltem, de tészta és krém tekintetében egyetlen üdvözítő receptre nem leltem. Ezért két helyről állítottam össze a saját tortácskámat, és hatalmas sikert arattam vele kis családom körében.
A kakaós lapok tésztája nagyon klassz, levegős piskóta. 7 tojásból, csipet sóból, 3 evőkanál keményítőből, 2 evőkanál holland kakaóporból, 3 evőkanál lisztből és étolajból, valamint 7 csapott evőkanál cukorból áll. Egy 24 centis tortaformát kivajaztam, kibéleltem sütőpapírral, majd vékonyan még a másik oldalról is megvajaztam a papírt. A sütőt 200 fokosra melegítettem elő. A tojásokat szétválasztottam, a fehérjéhez pici sót hintettem és kemény habbá vertem. A sárgáját a cukorral habosra vertem, majd hozzáadtam az olajat és összedolgoztam. A lisztet a keményítővel és a kakaóval külön tálban elkevertem. Jó sok mosatlanom lett. :)) A sárgájás krémbe forgattam a fehérjehabot, majd a lisztkeveréket rászitáltam a masszára és óvatosan átforgattam. A formába simítottam és 45 percig sütöttem. Jól kihűtöttem rácson, és kettőbe vágtam a szép magas, lyukacsos tésztát. Íme:
A krémhez vaníliás pudingot meggybefőtt lével főztem fel. Nem cukroztam, mert így kellemesen pikáns, savanykás ízhatást értem el. Érdekes, zselészerű lett. Fél liter Hulala tejszínt 2 csomag habfixálóval vertem habbá. Az alsó lapra először a zselét kentem rá (az összeset), majd tejszínhab-rózsákat nyomtam rá elszórva, a közöket pedig meggyel raktam ki. Erre került a tejszín kb. egyharmada. Rátettem a második lapot, és bevontam a teljes tortát a maradék habbal (keveset félretettem habzsákban a díszítéshez). Tetejére habrózsák és meggyszemek kerültek, majd az egészet alaposan beszórtam étcsoki-reszelékkel.
Hát ilyen lett:
És ennyire ízlett a Mucunak:
Ajánlom hozzá a Dr. Oetker étkezési keményítőt, a Dr. Oetker prémium vaníliás pudingot, a Dr. Oetker habfixálót, a Hulala tejszínt (szuperül verhető és nagyon fincsi) és a lidiben kapható csokiforgácsot, mert nagyon jó minőségűek.
 |  |  |
|
|  |
És végül a legfontosabb esemény: napra pontosan 3 hónapos korában Kircsi a hátáról a hasára fordult! Először el sem akartam hinni, mert Mucunak eme mutatvány 5 hónaposan sikerült! De azóta is szorgalmasan gyakorolja, mondtam is neki, olyan, mint egy kis ringlispíl, folyton forog! A hasáról még visszafelé nem megy a dolog, és mivel utál hosszú ideig hason lenni, ezért ordít, hogy fordítsuk vissza. Aztán másodperceken belül ismét fordul, ismét ordít stb. stb. Nagyon büszke vagyok rá.
Természetesen szeretnék erről az emlékezetes eseményről egy albumoldalt is készíteni; addig is íme a képek (a nagy munkában a zoknika is letornászásra került :)))):
És végül még egy gondolat a szegedi vizsgálatról: megnyugtattak bennünket, hogy nagyon enyhe szájpadhasadékunk van, illetve ehhez kapcsolódóan Pierre-Robin szindrómánk. Ez azt jelenti, hogy picike az állacska; és a hátracsúszó nyelvecskéje is emiatt volt újszülött korában (amúgy bravó, orosházi kórház, hogy ezt se vettétek észre). Augusztusban kontrollra kell mennünk, ekkor dől el, hogy szükséges-e műtét vagy bármi más beavatkozás.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése