POP-ozás Pesten

Ezeket a sorokat egyébként a Budapestről Békéscsaba felé robogó vonaton írom, mivel rögtön két nap tanítás után el kellett jönnöm egy kétnapos képzésre (péntek-szombat) a POP pályázatunkkal kapcsolatban (amit én írtam meg és nyert :)). El kell ismernem, hogy nagyon jó kis nap volt a tegnapi, a mai kissé álmosabban telt, de új kapcsolatokkal gazdagodva, rengeteg nevetés után, az együtt dolgozás örömével térhetek most haza. Izgalmas nekem ez a Pest, mert egyedül még nem nagyon voltam és őszintén szólva nem igazán ismerem jól ki magam, úgyhogy a bkv útvonaltervezője alapján próbálkoztam eligazodni. A Keletiből át kellett mennem a Raktár utcába, az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumhoz (itt zajlott a két nap oktatás). Ez még egész jól ment, bár néha nem jó helyen jöttem fel az aluljáróból és vonat is késett fél órát reggel, de azért durván 10-re oda tudtam érni. Az izgisebb inkább a szállásom megtalálása volt, mert mint kiderült, a Szentendrei útnak van régi és újabb része is, amelyek egymástól két utcányira, egymással párhuzamosan helyezkednek el. A bkv-s útvonaltervező itt nem állt a helyzet magaslatán, mert jóval hamarabb leszállított a buszról és még a környéken kutyát sétáltató (tehát vélhetően helyi vagy közelben lakó) lány se igazán tudott útba igazítani. Mindegy, már lassan ott tartottam, hogy felhívom Zs-t és telefonos segítséget kérek (három embert már előtte megkérdeztem az utcán), amikor megláttam egy táblát, miszerint az Írisz panzió, azaz a szállásom 100 m. Hallelúja! Végül is megtaláltam! Apró, de kényelmes szobámban lepakoltam és megcéloztam a wifit, ami rögtön be is jött! Nagyon boldog voltam ettől is, úgyhogy rögtön jeleztem az otthoniaknak, hogy webkamerás kapcsolattal csetelhetünk. Kirikém ekkorra már bealudt, úgyhogy csak a Nagymucuval és Apcival tudtam beszélgetni. Nagyon hiányoztak nekem, de edzeni kell… mert Spanyolország 8 nap lesz… Ági mammával is csettegtem egy kicsit, rendeztem a face-t és utána nyugovóra tértem.