Kira Nadin Baba blogja

Spanyolországról… 3. rész.

2010-11-13T16:20:00.001+01:00

Az Alhambrában kalandozunk ezúttal.

Ez az épületegyüttes magán hordozza a mór és a későbbiekben rájuk telepedett katolikus uralkodók hatását is. Hatalmas területen fekszik; körben sok-sok pihenőparkos résszel. Rengetegen látogatják, de mivel az Unesco világörökség része, korlátozzák a belépést. Alig sikerül jegyet szereznünk, mivel előre akár több hétre is lefoglalják a jegyeket. Végül a normál 12 eurós ár helyett 25-ért szereztek nekünk a kinti szervezők – már arra a pontra érkeztünk, hogy megadtuk az ár több mint dupláját, csak jussunk be! Vannak részek belül, melyek ingyen is látogathatók, de olyanok is, ahová időpontra kell menni, mert másképp nem engednek be. Sok helyre csak egyszer lehet belátogatni, és a bejáratnál a jegyen lévő vonalkódot ellenőrzik, ezzel biztosítva ezt a feltételt. Végül is kétszer is voltunk itt, egyszer az ingyenes részen sétáltunk egy picit, másodszor pedig már jeggyel.

Bejárati rész:

Washington Irving, aki újrafelfedezte az Alhambrát és költeményeket szerzett benne és róla:

Épületek, kapuk, ablakok:

Kilátások az Alhambrából:

Parkrészek, virágok, szökőkutak:

Spanyolországról… 2. rész.

2010-11-13T16:18:00.001+01:00

Granadai szépséges képekből válogatok ezúttal.

Hospital Real – egy egyetemi könyvtári épület. Mivel Granada egy kb. kétszázezres egyetemi város, nagyon sok a diák, számos egyetemi épületet láttunk.

Az Albayzin negyedben sokszor sétáltunk, akár csoportosan, akár magamban is. Ez egy varázslatos arab rész, szűk utcácskákkal, bazárszerű üzletekkel, szuper szuvenír-lehetőségekkel. Itt többféle ajándékot is vettem, magamnak színes kendőket (ilyet anyósom is kapott), anyukámnak legyezőt, ezen kívül kollegáknak tollakat arab köves stílusban, meg még hűtőmágneseket, képeslapokat stb.

Frederico Garcia Lorca park és emlékmúzeum – itt tartózkodott a nyarak során Lorca, mintegy nyári rezidenciaként funkcionált. Benn nem lehetett fotózni, úgyhogy csak külső képeim vannak. Csodás park veszi körül a házat, tele pálmákkal, illatos rózsákkal és egyéb szépséges virágokkal.

A szállásunk, az Aben Humeya hotel a központi részen található, viszonylag közel van minden hozzá. Kényelmes, kétágyas szobát kaptunk erre a 7 éjszakára, és egy kivételével – amikor a kollegákkal közös ünnepi vacsorát, a rákos-kagylós paellát viszontláttam és az epém kész volt – kellemeseket aludtunk. A szobaasszony minden nap megigazította az ágyat, de végtelenül precízen, pl. a hálóingemet, amit betettem a paplan alá, kitette az ágyra :)

Jardines del Triunfo – park a szállásunk közelében, szép szökőkutas (ez este ki van színesen világítva).

Épületek és séták Granadában – véletlenszerűen fotóztam többnyire a szép, stílusos épületeket és utcákat.

Spanyolországról… 1. rész.

2010-11-13T16:16:00.001+01:00

Remek egy hetet tölthettünk el kollégáimmal együtt Granadában, erről szeretnék most beszámolni.

Október 24-én hajnali 4 órakor indultunk a gimi parkolójából, miután Helgusom és Karesz eljöttek értem Komlósra. Ezúton is köszönöm nekik! Nagy pakkom volt, figyelnem kellett bizony arra, hogy ne lépjem túl a 23 kilós súlyhatárt. Egy kisbusz vitt bennünket Bécsbe a reptérre, ahová kb. fél 10-kor már meg is érkezett kis csapatunk. Voltak ködösebb útszakaszok is, de alapvetően simán megérkeztünk.

A repülőtéren volt tehát még kb. 3 óránk az indulásig, online be voltunk csekkolva, úgyhogy ezzel se telt az idő. Kicsit nehezen, de végül mégis elérkezett az indulás ideje. Először a tranzitváróban figyeltük, hogyan “parkolnak” be a repülők sorban, hogyan kötik össze az ajtaját a “kukaccal”, amin keresztül beszállhatunk.

Aztán megérkezett végre a mi repülőnk is (mind a 4 alkalommal hasonló, Ibéria légitársaság által üzemeltetett géppel repültünk):

Aztán felszálltunk… minden alkalommal csodálatos élmény volt, amikor begyorsult a repülő és egyszer csak felemelkedett a földről… nagyon-nagyon élveztem és igyekeztem minden percét átérezni és örömmel tölteni. A Bécs-Madrid út durván 3 órás, a Madrid-Granada pedig 1 órás repülést jelentett. Mindegyik sima út volt, egyedül a visszafele jövetben Madrid és Bécs között kerültünk több alkalommal is légörvénybe, de elmondhatom, én jól viseltem – ellentétben egyik kolleganőmmel, aki nem kicsit lett rosszul. Csodaszép volt például a felhők felett a naplemente, vagy a térképszerű táj, akár a hihetetlenül kék égbolt… csak csodáltam és csodáltam, mint egy kisgyermek…

Granadában több középiskolát is felkerestünk; megnéztük, hogy náluk Spanyolországban milyen a szakképzés rendszere, kapcsolatokat építettünk, órákat látogattunk, kollegákkal ismerkedtünk – és szabad időnkben sokat sétáltunk, kirándultunk, műemlékeket tekintettünk meg, elbuszoztunk Córdobába, jókat nevettünk, sangriáztunk, gasztronómiai kalandokban vettünk részt, miközben az angolom fejlődött és a spanyol nyelv szépségeiben is gyönyörködhettünk.

Spanyolország előtt

2010-10-23T17:01:00.001+02:00

Eltelt több, mint egy hónap. A bölcsőde és az óvoda már javában zajlik. Jázminka egészségileg nagyon jól bírja, Kirikém egy hetet már töltött otthon, de semmi komoly. Némi náthát gyűjtött be, ami ezekben a nyálkás, változékony napokban nem is csoda. A suliban is elég sokan hiányoznak, nekem is állandón fáj picit a torkom, Zs is benne volt hetekig a náthában.

Beindult Csorvás, nagyon sokan vannak. A munkára nem panaszkodom, mert van bőven, kéthetente hétfőn is, egyébként minden pénteken tanítok pluszban a felnőttképzésben is. Orosházán is úgy volt, hogy beindul a pénzügyi-számviteli ügyintéző képzés, ebből végül nem lett semmi (bár el se tudom képzelni, hogy bírtam volna fizikailag még azt is). Ezek általában 3-tól este 8-ig vannak ugyanis. Segítenek a Mamák és persze Poci is sokat, hogy ezeken a napokon a lányok is rendezve legyenek.

Magántanítvány is akad 1-2 mindig, úgyhogy abban is sikeres vagyok.

Holnap hajnali fél 4-kor indulunk Granadába, már napok óta nagyon izgulok és tele vagyok várakozással. Még feltétlenül előtte szerettem volna ezt a pár sort leírni, mert ott nem lesz sajnos net a hotelben és nem szeretnék teljesen kiesni a blogolásból. Nagyon úgy tűnik, hogy a rengeteg meló és a család, háztartás, gyüli mellett nem jut idő többre, mint havi egy-két poszt. Viszem még a csorvasiaknak.blogspot.com-ot és a 13-g.blogspot.com-ot is, azoknak mindig naprakésznek kell lennie.

Előre félek, hogy a csajok hogy fogják bírni az anyahiányt. Kirikém tutira érez valamit, mert rettenetesen nyűgi (mondjuk ebben a náthája sem jelent pozitívumot) és a szokásosnál is jobban bújik, szinte követel magának. Muckó folyton “puszilkodni” akar, ölelget állandóan. Fáj a pici szívem rendesen… Apa a lányok ellátását a Mamákkal karöltve biztosan megoldja, de Anya ugyebár csak egy van. Készítettem egy heti beosztást, mert a Csajszik nem lesznek böliben-oviban, hanem többnyire mamáznak. Kész logisztikai bravúrt hajtottam végre :) Maca gyivis mama is be fog segíteni, és Muckó szinte alig alszik majd itthon. Kirikém gyakrabban, hogy azért Apa se legyen egyszál egyedül az üres lakásban.

Telefonálni is fogunk tudni, mert Apci beapplikált egy ip-telót és azon minimális összegért tudunk beszélni. Ha már a netes kapcsolat nem jött össze :(

Annyira régen nem alkottam, ez elszomorít. De mikor este hazaérünk, sokszor a gépet se kapcsolom már be, elég a házimunkával és persze a gyerekekkel foglalkozni. Sokat segít Zsolti is, úgyhogy ez nagy könnyebbség. Új képek se nagyon vannak, majd szeretnék ovis és bölis fotókat is készíteni. Az őszi szünetben minél több oldalt összeállítani nagyon-nagyon jó volna, hiszen itt lesznek a spanyolországi képek is, mert a fényképezőgépet természetesen magammal viszem.

Néhány kép még nyár végéről és a közelmúltból:

Ezt mostanában sokat hallgattam

2010-09-05T20:51:00.001+02:00

Az iPodomat magammal vittem és sok Starfieldet hallgattam, ez most az aktuális kedvencem:

POP-ozás Pesten

2010-09-05T20:37:00.001+02:00

Ezeket a sorokat egyébként a Budapestről Békéscsaba felé robogó vonaton írom, mivel rögtön két nap tanítás után el kellett jönnöm egy kétnapos képzésre (péntek-szombat) a POP pályázatunkkal kapcsolatban (amit én írtam meg és nyert :)). El kell ismernem, hogy nagyon jó kis nap volt a tegnapi, a mai kissé álmosabban telt, de új kapcsolatokkal gazdagodva, rengeteg nevetés után, az együtt dolgozás örömével térhetek most haza. Izgalmas nekem ez a Pest, mert egyedül még nem nagyon voltam és őszintén szólva nem igazán ismerem jól ki magam, úgyhogy a bkv útvonaltervezője alapján próbálkoztam eligazodni. A Keletiből át kellett mennem a Raktár utcába, az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumhoz (itt zajlott a két nap oktatás). Ez még egész jól ment, bár néha nem jó helyen jöttem fel az aluljáróból és vonat is késett fél órát reggel, de azért durván 10-re oda tudtam érni. Az izgisebb inkább a szállásom megtalálása volt, mert mint kiderült, a Szentendrei útnak van régi és újabb része is, amelyek egymástól két utcányira, egymással párhuzamosan helyezkednek el. A bkv-s útvonaltervező itt nem állt a helyzet magaslatán, mert jóval hamarabb leszállított a buszról és még a környéken kutyát sétáltató (tehát vélhetően helyi vagy közelben lakó) lány se igazán tudott útba igazítani. Mindegy, már lassan ott tartottam, hogy felhívom Zs-t és telefonos segítséget kérek (három embert már előtte megkérdeztem az utcán), amikor megláttam egy táblát, miszerint az Írisz panzió, azaz a szállásom 100 m. Hallelúja! Végül is megtaláltam! Apró, de kényelmes szobámban lepakoltam és megcéloztam a wifit, ami rögtön be is jött! Nagyon boldog voltam ettől is, úgyhogy rögtön jeleztem az otthoniaknak, hogy webkamerás kapcsolattal csetelhetünk. Kirikém ekkorra már bealudt, úgyhogy csak a Nagymucuval és Apcival tudtam beszélgetni. Nagyon hiányoztak nekem, de edzeni kell… mert Spanyolország 8 nap lesz… Ági mammával is csettegtem egy kicsit, rendeztem a face-t és utána nyugovóra tértem.

Sok plusz meló

2010-09-05T20:32:00.001+02:00

Csorvást is folytatom és ami fél évig nagy teher lesz mindenképp, hogy új osztály is összejött. Szóval két évfolyamot kell tanítanom, és nemcsak pénteken, hanem kéthetente hétfőn is van órám. Remélem, fogom bírni erővel, türelemmel, kitartással. Még az is lehet, hogy az orosházi képzésben is szükség lesz rám, úgyhogy két mellékállással indulok neki a tanévnek… sajna a gimis tanári fizetésem mellé be kell ezeket is vállalni, hogy tudjunk egyről a kettőre jutni, a gyerekeknek a legtöbbet megadni és a többi.

Most, hogy voltam Pesten az AKG-ben, ami egy elég elit suli, láttam, hogy havi kb. 50-70 ezer a tandíj. Mondjuk, aki itt végez, annak szinte egyenes az útja bármelyik elit egyetem állami szakára is szerintem. De szép is lenne, ha Muckókáim se lennének kizárva egy ilyen lehetőségből! Leszámítva, hogy az átlag diák szülei minimum felső-, de inkább csúcsvezetők ebben a suliban… és gondolom, nem jellemzően Békés megyeiek… emiatt azért kicsit szomorú vagyok, hogy errefelé nem igazán vannak ilyen színvonalú lehetőségek (na jó, leszámítva talán a mi sulinkat – erős túlzással és esetleg néhány szegedi gimit) :( ja és havonta nem tudnánk könnyedén százezreket csak a taníttatásra kiadni… ennyit az esélyegyenlőségről.

Leonardoval Spanyolországba

2010-09-05T20:31:00.001+02:00

Nyert ugye kis csapatunk Leonardo pályázata is, október 24. és 31. között Granadában tanulmányozzuk a szakképzést. Ez az őszi szünet előttre esik, aminek nagyon örülünk (Igazgató urunk már kevésbé – egyébként miatta próbálták áttenni az őszi szünetre az időpontot, de sajnos (?) a spanyoloknak akkorra már másik csapatuk van leszervezve). Legalább nem úgy lesz, hogy vasárnap éjjel hazaérünk, de másnap hétfőn már menj dolgozni. Se mosás, se vasalás, se gyerek (valamint persze férj) össze-vissza ölelgetés hosszasan és a többi teendő… azonban hála Istennek, mindezekre is lesz még egy hetem.

El kell mondjam, életemben nem repültem még. És rögtön nem kispályásként kezdem, nem holmi „pórias” Feriheggyel, hanem Bécsből repülünk :) vicces, de még transzferrel (busz visz oda-vissza minket) együtt is olcsóbb, mintha Pestről indulnánk… már előre izgulok, annyira új lesz nekem ez az egész! Az angolomat is fel kell még addig frissíteni, lesz egy kis nyelvtanfolyam a suliban, pici plusz pénz is jár tán nyelvpótlékként erre a tanévre, mert van egy középfokú cém és nemzetközi programban is részt veszek, szóval ez is tök jó. Bár bele is kell tennünk kb. 60 ezret, de év végén az elszámoláskor ezt vissza fogjuk kapni.

Beszoktatás a bölibe és visszaszokás a munkába

2010-09-05T20:23:00.001+02:00

Legutóbbi bejegyzésem óta sokféle változás történt az életünkben. Még augusztus közepén három napos TÁMOP képzésen kellett részt vennem, ahol projektmódszerrel történő oktatást tanulhattunk. Emiatt a szabadságom is lerövidült, de azért hallhattam néhány hasznos, a gyakorlatban is alkalmazható technikát, együttdolgoztunk a kollégákkal és remek volt a hangulat is. Arra mindenképpen jó volt, hogy elkezdhettem visszaszokni a munka világába, még azelőtt, hogy „élesben”, tanórák keretében kellett volna ezt megtennem. Bár az augusztus 20-a péntekre esett, a négynapos munkahét miatt Kirikém ekkor még nem kezdett beszokni a bölibe, a Mamák oldották most is meg a gyermekfelügyeletet. Mucu sem járt még oviba ekkor, ő is a következő héten indult el, csütörtökön, hogy mire szeptember elseje beköszöntött, teljesen zökkenőmentesen járhatott oviba ismét. Nála természetesen semmilyen problémát nem okozott az, hogy ismét közösségbe került, de ami ennél érdekesebb és különlegesebb, az az, hogy Kismucunál sem volt semmi problémánk a bölcsibe szoktatással kapcsolatban.

Kijelenthetem mindenféle nagyképűség nélkül, hogy két szuper csajszi szülei vagyunk mi Pocival. Kissé lassan, de annál biztosabban zajlott a beszoktatás, mert az új vezető asszonynak sajátos elképzelései vannak ezzel kapcsolatban, ami nem feltétlenül jó minden kisgyerek esetében. Szerinte ugyanis beszoktatás alatt azt kell érteni, hogy két hétig ott üldögélek és nézem, ahogy a gyermek két-három órát együtt játszik a többiekkel. Ezután ki tudja mikortól ott is étkezik, majd újabb x nap (hét??) után el is mehetek, és ott is hagyhatom a gondozónénikre a babát. Mivel erre egy dolgozó nőnek sem ideje, sem kapacitása nincs szerintem, durván másfél hét után nagy nehezen eljutottunk addig, hogy alszik valamennyit a kis Drágám benn délután a böliben, de még egy teljes napot két hét után sem tudott ott tölteni, mivel nekünk olyan fél 8-tól délután fél 4-ig kellene a bölis felügyelet és eddig max. csak 8-tól kb. 2-ig sikerült ott tartózkodnia. A suli is megkezdődött közben, szóval nekem volt, hogy már háromnegyed 8-kor benn kellett lennem és délután 3-kor még mindig ott voltam, mert mindenféle értekezlet, az év elkezdése, osztályom elrendezése stb., egy szóval az első napok feladatai lekötöttek.

Na talán a jövő héten végre megvalósulhat ez az időterv is, mert azért nem várhatjuk el állandóan Gyöngyi mamától a felügyeletet, a bölibe vitelt és elhozatalt stb. Meg amúgy is, terelődjön már normális mederbe ez az egész, mert nem jó így elhúzni, mert még nehezebb lesz az átmenet a gyermeknek is és nekünk is.

Szóval beindult a tanév, megvolt az évnyitó – és lett 30 új gyermekem. Igen, szembe menve mindenféle tiszkes előírással, a városvezetés felvállalta, hogy a tiszk által előírt maximum 12 helyett ennek több, mint a dupláját, 30-at vettünk fel a számviteli szakügyintéző képzésre. Hittem is, meg nem is, hogy a durván 31 jelentkezőből szeptember elsején valóban el is jön közel ennyi. Már az is érdekes volt, hogy az évnyitón szinte tömeges jelenlétet tudott produkálni a szakképző évfolyam :) úgyhogy ezek után jogosan remélhettem, hogy másnap az első tanítási napon is leszünk szép számmal. 28-cal indítottunk reggel, aztán lett még kettő. Itt létszámstopot kellett elrendelni, mert efelett már újabb csoportbontásokra kellett volna kényszerülni. Úgy néz ki, ezzel a kis csapattal jól tudunk majd együtt dolgozni, van sok csoportbontásos szeminárium is, úgyhogy nagy reményekkel nézek az előttünk álló két év elé. Igyekszem a modern eszközök tárházát is alkalmazni, pl. készítettem nekik egy blogot, ami üzenőfalként, letöltések gyűjteményeként is funkcionál, és a http://13-g.blogspot.com címen érhető el és ezt a diákok úgy láttam, nagyon értékelik. Emellett a facebookot is használom üzenetváltásokra, és ezt a gyerekek is viszont. Már ebben is sok minden másképp van, mint akárcsak két éve, de pl. jellemző, hogy a 14. G-sek, akik nincsenek erre rászoktatva, jóval kényelmesebbek, nem ennyire rugalmasak. Már nem szeretném őket átnevelni erre az egy évre, de a saját diákjaimat eleve ezirányban motiválom. Ez a jövő és nekem tetszik ez a fajta kommunikáció – a munkaközösség többi tagját még biztatnom kell, hogy használják ki ezeket a gyors és hatékony eszközöket.

Ez meg az

2010-08-12T16:15:00.001+02:00

Régen jelentkeztem, de ami még rosszabb, nem is alkottam az utóbbi időben, épp csak összeraktam egy augusztusi desktopot gyorsan. Lassan eljön az idő, és egyre közelebb, hogy újra munkába kell állni, a gyerekek pedig közösségbe kerülnek ismét. Elkerülhetetlenül közeledik a nyár vége…

Az elmúlt héten még strandoltunk egy nagyot; Cserkeszőlőn jártunk immár hagyományossá vált pancsizásunk alkalmából. A csajok is remekül érezték magukat, találkoztunk Ági mammma virtuális fórumos barátaival, akik immár nem csak virtuálisak. Kiváló volt az idő is és a hangulat szintén, úgyhogy nem lehet panaszunk.

Holnapra is tervezünk némi helyi komlósi pancsizást, reméljük, az idő ezúttal is kedvezni fog.

Tegnap a böliben megtartották az első szülőit, meghallgattuk a már egyszer átélt, kért stb. dolgokat, úgyhogy készülődhetünk lassan oda is beszokni. 23-án indul a szoktatás, szépséghibája, hogy tegnap tudtam meg, hogy az előértekezletünk is akkor lesz, de bízom benne, hogy akkorra véget ér. Ha nem, elkéredzkedem. Várhatóan a Kiscicának (minő véletlen egybeesés, de tényleg, nem kérte Zs) cica lesz a jele. Nagyon örülök neki, majd rendelek az ovisjelek.hu-n egy csomagot neki. Remélem, van cica; cseresznye volt anno a Mucunak.

Kedden voltunk Mucuval Csabán szemészeti vizsgálaton, és hála az Úrnak, úgy néz ki, javult a szeme. Nem kellett túl sokat emelni és a piros csík alatt is el tud olvasni kettőt legalább.

Három albumoldal

2010-07-30T15:52:00.001+02:00

Végre alkottam picit a nyaralás során készült fotókból! Nincs itthon ugyanis a Nagymucu, a mai napot Ági mammmáéknál, a holnapit pedig Maca Gyivismammmánál tölti Csabán. Majd vasárnap, gyüli előtt gyűjtjük be :)

CSforza I Sea You QP-ja:

Jen Yurko In the swim of things kitjéből raktam össze:

Summer smiles collab (Jacabean részéből) származó papír és Jennifer Fox Design clusterjének találkozása:

Úgy tűnik, ma valamiféle narancsos-zöldes hangulatban voltam :) hmmm... csodás emlékek…

Holiday videó – part 2.

2010-07-24T16:54:00.001+02:00

Gabika által a képekből összeállított videó a Krka vízesésről és nemzeti parkról.

Holiday videó – part 1.

2010-07-24T16:53:00.001+02:00

Gabika által összeállított videó a képekből – Marinától Spliten át Primostenig.

Útinapló: 7. nap.

2010-07-24T16:50:00.001+02:00

2010. július 15. – csütörtök

Időben keltünk, megreggeliztünk, összepakoltunk, levitte Zs a szemetet, majd 8.25-kor leadtuk a kulcsot és elbúcsúztunk, majd elindultunk.

Mivel mindenképpen szerettünk volna üdítőt venni a hazaútra, ezért úgy döntöttünk, hogy Trogirban vásárolunk, illetve tankolunk is – persze a GPS megint téves utakra akart vezetni…

Némi komplikációt jelentett, hogy a helyi Konzum előtt gyakorlatilag nem volt szabad parkolóhely. A szükség okán az út szélén állt meg Zsolti, amíg Gabika bement vásárolni. Pici szépséghibája volt ennek a megoldásnak, hogy a megállni tilos tábla után álldogált. Viszont a helyi rendőrségi alkalmazott heves fejcsóválással elintézte ezt a kérdést (hiába, ez azért nem Magyarország!).

Vásárlás, tankolás után negyed 10 körül végre el tudtunk indulni. Az autópályán igen jó ütemben (130-as átlaggal) tudtunk haladni. A határig női kormányzás volt :), Magyarországon Zs vette át, meglátogattuk Gabi húgáékat Székesfehérváron, ahol nagyon finom és bőséges (est)ebédet kaptunk. Ezután Dunaújváros felé vettük az irányt, ahol Apci öccsével találkoztunk, aki a Bosch Élettartam Labort vezeti. Dunaújváros után Kecskemét felé haladtunk, majd újra autópályán jöttünk Szegedig. Végül fél tízre érkeztünk haza, meglehetősen elfáradva.

Mivel manapság nagy divat, ezért mi is összefoglalnánk ezt a szűk hetet, „ami tetszett – ami nem tetszett” rendszerben:

AMI TETSZETT:

- vendégszeretet, klassz szállás lélegzetelállító panorámával

- tisztaság, a víz is csodás mindenütt

- természeti szépségek

- jó utak, kedvező benzinár

- elnéző rendőrök

- kulináris élvezetek, finom sör

AMI NEM TETSZETT:

- viszonylag magas árak (de ezt tudtuk, sőt még haza is hoztunk egy kis pénzt, pedig nem sóherkedtünk ez alatt a hét alatt)

- hézagos nyelvismeret

- pontatlan gps

- szűk utak, sokszor nehézkes parkolás

Mindent összevetve úgy gondoljuk, hogy jól döntöttünk, amikor Marinára esett a választásunk nyaralásunk helyszíneként.

Útinapló: 6. nap.

2010-07-24T16:43:00.001+02:00

2010. július 14. - szerda

A másnapi hazautazásra tekintettel ezen a napon előre tervezetten helyben maradtunk, és egész nap Marinán fürödtünk, napoztunk. Délelőtt elsétáltunk a faluba, ott is körülnéztünk, megtaláltuk pl. a piacot és egy nagyobb boltot is.

Ez így kicsit szimplán hangozhat, de tényleg nem történt semmi különösebb. Vettünk fánkot a strandon, nagyon finom volt! Kiri természetesen bealudt most is a beachen. Azért mindenki torkát időnként szorongatta egy kicsit a másnapi hazatérés miatti szomorúság.

Este összepakoltunk, amit csak lehetett azért, hogy a következő napon minél hamarabb el tudjunk indulni.

Útinapló: 5. nap.

2010-07-24T16:30:00.001+02:00

2010. július 13. – kedd

Ezen a napon egy újabb igen szépnek ígérkező tengerpartot: Rogoznicát vettük célba, ami Marinától nagyjából 10 km távolságra helyezkedik el.

Amint megérkeztünk, egy körforgalomhoz jutottunk, ahol először bal oldalra hajtottunk ki, de egyáltalán nem találkoztunk azzal a gyönyörű kilátással, amiről a különböző fórumokon áradoztak egyesek. Csak betonozott, randa beach volt. Ezután felkerestük a helyi turisztikai irodát, de igazából különösebben sok értelmeset nem tudtak mondani, ezért a már említett körforgalomban megkíséreltük a jobb oldali lehajtást is, itt azonban a hajókikötő van, a Marina Frapa, egy icipici strand után, szóval ez sem nyert.

A fenti esetnek két igen fontos tanulsága van. Egyrészt a fórumokra sem lehet száz százalékosan alapozni. Lehet, hogy van egy másik Rogoznica is Horváthonban? A másik fontos megtapasztalásunk az volt, hogy bizony horvát testvéreink egyáltalán nem beszélnek általában idegen nyelvet, ha mégis, azt is csak nagyon töredékesen (ebből a szempontból a mi szállásadónk pozitív kivétel, mert folyékonyan beszél angolul). Persze, ez valahol érthető, hiszen a rendszámok alapján horvátok, szlovákok, lengyelek és hozzájuk hasonló szláv nemzetek képviselői voltak igen nagy számban, elvétve néhány német, olasz és persze magyar.

Meg kell mondanom, kissé felszaladt a vércukorszintünk, de úgy döntöttünk, hogy nem hagyjuk kárba veszni ezt a szép napot, irány a vissza és a Marinától 6 km-re lévő Vinisce lesz az új célpont. Vinisce lényegében a Marina melletti egyik hegy mögött található; egy rendkívül sekély és lassan mélyülő védett öböllel rendelkezik.

Vinisce egyáltalán nem bizonyult rossz döntésnek! Az út közvetlenül a tengerpart mellett halad, úgyhogy itt le is parkoltunk (ingyen) és a kipakolás után be is mentünk a vízbe.

Ebédre a helyi étterem kínálkozott megfelelő választásnak – és nem is csalódtunk. Finom tengeri sült halat, különféle húsokat és nagyon finom salátát kaptunk teljesen korrekt áron. Az ebéd után még egy kis fagylaltozás is belefért.

Vinisce egyetlen szépséghibája, hogy az odavezető út nagyon szerpentines, ráadásul időnként hihetetlenül keskeny, de erről horvát testvéreink néha úgy tűnik, hogy említést sem vesznek. Azért Zsolti ügyes sofőrnek bizonyult most is.

Útinapló: 4. nap.

2010-07-24T16:23:00.001+02:00

2010. július 12. – hétfő

Vasárnap este még nagyon komolyan kérdéses volt, hogy hétfőn megyünk-e a Krka Nemzeti Parkba, vagy csak kedden, mert rettenetesen el volt Zsolti fáradva. Azonban egy kiadós alvást követően semmi akadálya nem volt, hogy az eredeti tervet tartva hétfőn menjünk ide el.

Az úton nem volt semmi különösebb, Sibeniken keresztül kellett mennünk, közben volt két alagút, amit persze a gyerekek nagyon élveztek. Maris (a GPS) természetesen most sem volt igazából a helyzet magaslatán, ezért inkább a Gabi által kinyomtatott útitervet és a táblákat követtük. Ez utóbbiakra egyébként tényleg nem lehet panasz, mert már 50 kilométerrel (!) a Krka előtt öles nagy tábla jelezte, hogy erre kell haladni.

Miután leparkoltunk az ingyenes parkolóban és a nem annyira ingyenes WC-t (5 kuna/fő) is felkerestük, megvettük a belépőjegyet (95 kuna/felnőtt, babáknak ingyenes), felszálltunk a buszra, ami a gyalogút elejéhez szállított bennünket.

A buszozás nem tartott tovább 10 percnél, ám annál izgalmasabb volt. Egyfelől Kíra még talán soha nem ült buszon, úgyhogy nagyon komolyan nézegetett és roppant módon tetszett neki, hogy a felnőttekhez hasonlóan nem a szülei ölében ül, hanem a széken üldögélhet. Jázmin gyönyörködött a tájban, folyamatosan hallgathattuk, ahogy elragadtatva ismételgeti: „csodálatos”. Továbbá izgalmassá tette az utat, hogy visszafelé is jöttek buszok, autók, de az út láthatóan nem kétirányú forgalomra lett annak idején tervezve, ezért a sofőröknek nagyon erősen „centizgetni” kellett. Végül aztán szerencsésen megérkeztünk.

A leszállást és az ivást követően fel lett Zsolti szerszámozva: kenguruban Kíra, hátán a hátizsák, majd kezében a fürdéshez szükséges dolgokat tartalmazó szatyor. Ezen kívül Jázmin kezét is igyekezett fogni, hogy Nuszi csodálatosabbnál csodálatosabb képeket tudjon készíteni.

Maga a gyalogút nem különösebben megterhelő, lényegében keresztben lerakott deszkákon lépked az ember, illetve néhány helyen, ahol ez még nem készült el, a fák gyökerei között kell előrehaladni, de átlagos terhelés (tehát ha például nem visz az ember egy kisgyermeket) mellett ez egyáltalán nem teljesíthetetlen.

Maga a Park nagyon szép, sok kis apró vízesés van a gyalogút alatt, mellett. Ami még „csodálatos”, hogy a kristálytiszta vízben a halak nyüzsögnek. Jázmin szerint ahol kisebb halak voltak, ott halóvoda van biztosan, ahol pedig táncoltak a halak (árral szemben úsztak), ott pedig valamilyen ünnepségre készülhetnek és a táncot gyakorolják. Bárhogyan is, az biztos, hogy nagyon szép és kellemes volt ez a nagyjából 2,5 km gyalogtúra.

A gyalogút végén a nagy vízesésénél lemálháztunk, és bementünk a többiekhez hasonlóan a kristálytiszta vízbe. Meglepő, de nem volt jéghideg, pedig az ember egy ilyen helyen ezt várná. Ami már inkább meglepő volt, hogy mennyire erős a víz sodrása. Gyakorlatilag Jázmin saját erőből nem tudott volna eljutni a folyó közepén levő pihenőhelyre, ha csak nem segít neki egy horvát fiatalember. Mindez persze nem akadályozta meg, hogy az egyik úszócipőjét elhagyja. Úgy tűnik, hogy minden tengerparti nyaralás során szinte szükségszerű, hogy Jázmin az egyik úszócipőjét “elvigye a csúnya víz” (klasszikus mondás még Porecsről, ahol szintén így esett az eset) :)) Nem baj, előrelátó szülő két úszócipőt csomagol eleve :) úgyhogy nem volt gond.

A fürdést követően kikötöttünk, és a helyi élelmezési lehetőségeket felmérve vettünk hot-dogot és hamburgert, illetve palacsintákat. Az evést követően újra felcuccoltunk (Kíra, hátizsák, szatyor) és folytattuk az utat. Ugyanis nagyon remekül van kialakítva a turista út olyan módon, hogy lényegében egy nagy kört járunk be, aminek a közepén van a fürdés helyszínéül szolgáló vízesés.

Miután megérkeztünk a kiindulási ponthoz, megvártuk a következő buszt és nagy lendülettel visszatértünk a bejárathoz.

Visszafelé úton megálltunk Sibenikben a helyi Konzum hipermarketben, ahol kicsit vásároltunk, majd hazatértünk. Délután még pancsoltunk egy nagyot Marinán, nagyon jó volt megintcsak a víz, a lányok szokásos módon játszottak, Kiri haverkodott egy más nemzetiségű (horvát vagy lengyel) kisfiúval, aki adott neki a mogyorós pukijából. Szuper nap volt!

Útinapló: 3. nap.

2010-07-20T16:19:00.001+02:00

2010. július 11. – vasárnap

Mivel az előző napon Splitben voltunk, ezért úgy döntöttünk, hogy vasárnap az ellenkező irányba indulunk el: a cél Primosten volt.

Nagyon jó választásnak bizonyult, hogy időben elindultunk reggel, mivel így nem sokkal 9 óra után meg is érkeztünk. Két parkoló közül választhattunk, az egyikben 10, a másikban 5 kuna volt a parkolás 1 órára. Mivel még viszonylag hamar voltunk, ezért volt hely az olcsóbb parkolóban is (délutánra a drágább is teljesen megtelt).

A tengerpart nagyon szép (itt is), aprókavicsos. Jázmin karúszóval, Kíra pedig a már korábban is használt sárga beleülős úszógumijával jött a vízbe. A nap az úszás és a parti pihenés jegyében telt el. Ebédre pizzát ettünk, de meglepő módon szinte üres volt a pizzéria, ami azért főszezonban 1 óra körül igen meglepő. A pizzák 40-50 kunába kerültek, volt köztük szalámis és tenger gyümölcsei feltétű is.

Hadd tegyek ezzel kapcsolatban is egy kis kitérőt! Nemcsak itt, hanem másutt is hasonlóak voltak a tapasztalataink. De nemcsak az éttermeket illetően, hanem az apartmanok kapcsán is. Sok helyen az út szélén álltak emberek „apartman” feliratú táblácskákkal. Ezekből is úgy tűnik, hogy a gazdasági világválság itt a horvát tengerparton is érezteti hatását. Mindenesetre nem bántuk meg, hogy már jó előre lefoglaltuk a szállást, mert nagyon szuper a helyünk!

Primostenhez fűződik egy igen fontos beruházásunk is. Nevezetesen vettünk egy búvárszemüveget a hozzá tartozó pipával (90 HRK), így folyamatosan tudtunk gyönyörködni a víz alatti világban, ami nem csak itt, hanem a további napokon is nagyon jó szolgálatot tett.

Primostenből 5 óra körül indultunk el haza, természetesen nagyon kellemesen elfáradva. Kirike egyébként – mint a képen is látszik – nagyon jót aludt a parton az árnyékban.

Útinapló: 2. nap.

2010-07-20T16:06:00.001+02:00

2010. július 10. – szombat

Az előző napi fáradalmakat némileg kipihenve elfogyasztottuk a reggelinket (még otthonról maradt kenyér, fasírt, miegymás) és 9 körül elindultunk Splitbe. Abból a megfontolásból kiindulva döntöttünk így, mivel egyrészt mindenkit izgatott, hogy milyen Split, másrészt itt gondoltuk, hogy tudunk vásárolni is. A helyi ABC-ben ugyanis kissé borsosnak hatottak az árak.

Ha már árak, tegyünk egy pici kitérőt! Az összehasonlítás végett íme 2 példa. 0,5 kg kenyér 6-7 kunába, míg egy közepes kategóriájú szénsavas 2 literes üdítő 15 kunába kerül (1 kuna ~ 40-42 forint). Azaz lényegében nem irreálisan magasabbak az itteniek az otthoni áraknál, de kb. másfélszeresek (nyilvánvalóan a tengerpart bizonyos mértékig árfelhajtó hatást generál).

Splitbe nagyjából 1 óra alatt értünk el. Természetesen azt már mondani sem kell, hogy a GPS a változatosság kedvéért újra több helyen azt sem tudta merre járunk, ezért a Gabi által gondosan előre kinyomtatott útitervet használtuk, illetve a táblákat. Autóúton mentünk odafelé, de nagyon forgalmas volt; visszafelé pedig a parti úton, a Kasteleken át, ami nyugisabb és látványnak is szebb.

Viszonylag könnyen találtunk parkolóhelyet – és ami a csoda, hogy nem kellett érte fizetni! Végül is innen bő 20 perces sétával – és némi angol nyelvű kommunikációval, melynek során megtudtuk, melyik irányba induljunk az óváros felé – értük el kirándulásunk célpontját. Egyébként azt több ízben is tapasztaltuk, hogy a horvátok nem mennek teljes mértékben rá arra, hogy parkolási díjat szedjenek. Szóval miután magunkhoz vettük a szükséges dolgokat, elindultunk az óváros felé. Illetve négyünk közül csak hárman indultak, Katona Kíra ugyanis kenguruban utazott (én vittem).

Nagyon jól néz ki az óváros, mivel például sok helyen még a régi utcakövek vannak használatban – erről Katona Jázmin több ízben is megbizonyosodhatott, mivel a csúszós köveken el-elcsúszott. A kikötő és a riviéra nagyon mutatós és rengeteg a turista, a szemlélődő.

Nagyon érdekes kontrasztot jelent, hogy míg a jobb oldalon a régi házak találhatók a régi utcakövekkel, addig a 2 sávos úton mennek az autók, ahogy a lámpa engedi őket. Nem igazán tudom, hogy ez valóban jó megoldás-e, hiszen így az óváros romantikájából egy kevés elveszik – de sajnos nem ez az egyetlen dolog, ami ebből el tud venni.

Miután a meglehetősen jól kitáblázott információkat követve eljutottunk a kikötőig, rövidesen megláttuk a Diocletianus palotájának bejáratát hirdető feliratot, ahova nem kellett belépti díjat fizetni! Megnéztük a bazilikát (fényképen nagyobbnak tűnik) és sétáltunk a palotában – illetve annak romjai között.

Nemrég említettem az óváros romantikájának kérdését. A Diocletianus palotában (lehet, hogy csak számomra), de rendkívül zavaró volt, hogy szinte minden épület földszinti részében üzletek vannak. Megtalálható itt minden a cipőbolttól az ékszerbolton keresztül egészen a különböző giccseket áruló helyig. Nem igazán értem, hogy egy ilyen helyen, amin átszüremkedik a múlt, a történelem, héroszok kora, miért kell így kifacsarni, ennyi leselejtezni – mondjuk ki: megszentségteleníteni?!

A polemizálást követően vettünk fagyit, amivel kapcsolatosan nagy élmény volt, hogy olasz jellegű a fagyi, és ebből adódóan sokkal nagyobb is, mint amihez otthon hozzászoktunk. Jázmin természetesen két gömböt kért, amiből persze egyet sem tudott teljesen megenni… (6 HRK/gömb) A fagyizást követően visszasétáltunk az autóhoz.

Split meghatározónak bizonyult a nyaralás hátralévő részét illetően. Az a benyomásunk alakult ki, hogy habár Romániához képest lényegesen jobban ki vannak építve a látnivalók, ugyanakkor kisgyerekes családoknak még így sem egyszerű a helyzete. Legyen erre elég itt egyetlen példa. Gyakorlatilag az egész nyaralás idejét megnézve mi nem találtunk egyetlen olyan éttermet, pizzériát sem, ahol a gyerekek számára lett volna valamilyen foglalkoztató lehetőség, vagy akár csak etetőszék! Az is nagy tanulságként került megfogalmazásra, hogy bizony a kenguru lényegesen jobb választás volt, mintha babakocsival próbálkoztunk volna, ugyanis ilyen szempontból nincsenek a látnivalók akadálymentesítve. És végül, a parkolási lehetőségek közvetlenül a látnivalók mellett katasztrofálisak. Nagyon sok az autó, és egyszerűen nem lehet leparkolni. Egy felnőttnek nem probléma, ha 500 vagy akár 1000 métert kell sétálnia. Viszont ugyanez a távolság egy kisgyerek szemszögéből óriásinak látszik, és az élményből nagyon sokat el tud venni.

A fentiek miatt úgy döntöttünk, hogy a nyaralás további részében a kulturális látnivalókat nem erőltetjük, ezért Splitből a Trogir melletti Okrug Gornji nevű hely felé vettük az irányt. Így lett a nyaralásunk egyfajta beach-túra!

A közlekedési helyzet kegyetlen volt, mert gyakorlatilag az egyik irányba (amerre mi mentünk) 20-30 km/h sebességgel lehetett „száguldani”, viszont a szembejövő sávban 8-10 kilométeres sor alakult ki, és ők csak nagyon lassan araszoltak. A trogiri hídtól állt a sor felfelé Gornji felé. Ezért úgy döntöttünk, hogy a lehetőségekhez mérten minél tovább igyekszünk a tengerparton lenni, hátha késő délutánra rendeződni fog a helyzet.

Szerencsénk volt, mert viszonylag jó helyen sikerült megállnunk. A parkolás automatás rendszerben zajlott, 5 kunás óránkénti díjjal. Az összes létező aprónkat bedobáltuk, majd úgy döntöttünk, ebédnél úgyis még kapunk aprót és akkor teszünk bele és hosszabbítunk. Ez nem jött össze, mert enyhén vicces módon az összes parkolóautomata bekrepált. Remélem, nem kapunk majd otthon szerelmes levelet, de legjobb szándékunk ellenére sem sikerült szabályosan parkolnunk.

Letáboroztunk és irány a tenger. Ez a part is hasonlóan Horvátország többi tengerpartjához, aprókavicsos, de az úszócipő teljesen praktikus megoldás tud lenni. Van egy széles sekély rész, kb. 8-10 méteren át, majd utána már nincs feltöltve és hirtelen mélyül.

A gyerekek hol a vízben voltak, hol a parton játszottak a homokozó játékaikkal. Délutánra (nem) kicsit hullámosabb lett a tenger, úgyhogy emiatt ez a szakasz kisgyerekekkel nem teljesen ideális. Nyilvánvalóan a nyílt tenger látványa együtt jár ezzel, de így is gyönyörű volt és nagyon jól éreztük magunkat.

Amitől nagyon tartottunk, nevezetesen a közlekedési helyzet, az szerencsére nem bizonyult megalapozottnak, mivel 5 óra utánra lényegében teljesen megszűnt a dugó és így jó ütemben haladhattunk vissza a szállásra, ahol fürdés és vacsora után mindenki nyugovóra térhetett.

Előtte még beugrottunk a trogiri Lidl-be, feltöltendő az üdítő-, ásványvíz- és kenyérkészleteket. Kisebbfajta nyomozást folytattunk a Gornjiban a part mentén elköltött ebédünkhöz (grillezett husik sült krumplival) fogyasztott Lemona nevű üdítő után, amit rejtélyes módon sehol máshol nem találtunk, pedig néztük nagyobb és kisebb marketekben egyaránt. Ez egy nagyon kellemesen savanykás szénsavas üdítő, melynek citrom és lime az alapja és valódi gyümölcslevet és ezzel együtt gyümölcsdarabokat is tartalmaz. Lehűtve nagyon jól esik a forróságban. Mindenhol csak a narancsos ízű „testvérét”, az Orangina nevű üdítőt lehet kapni, az is finom, narancsos-grépfrútos ital.

Csodálatos vakáción túl… Útinapló: 1. nap.

2010-07-17T19:35:00.001+02:00

2010. július 9. – péntek

A mai napunk igen korán (hajnali 0:30-kor) indult, ugyanis ekkor keltünk. Az ok természetesen ismerős lehet minden kirándulásra, közös nyaralásra induló család számára: az utolsó simításokat közvetlenül reggel lehet és kell megtenni. A kislányok valamivel később: 1:20-kor lettek ébresztve, de bizony mindkettő eléggé keskeny szemecskékkel nézegetett. Viszont rendkívül hősiesen állták a sarat: nem nyafogtak, nem hisztiztek, hanem igyekeztek segíteni.

A lényeg, hogy a tervezett időpontban, azaz 2 óra magasságában valóban ki is álltunk az udvarból és elindultunk a Békéssámson-Hódmezővásárhely-Szeged vonalon az autópálya irányába. Gabika vezetett. Semmilyen különösebb esemény nem zavarta meg az utunkat, az autópályán is teljesen jól haladtunk, úgyhogy 7:45-kor eljutottunk a letenyei határátkelőhelyhez. Mindössze kétszer álltunk meg egészségügyi szünetre, az egyik alkalommal a Balaton közelében, ahol sikerült kifognunk egy hiper-szuper útmenti éttermet, tele csoda gyümölcsökkel, süteményekkel, gyerek játszósarokkal, játszótérrel stb. A kávé finom volt, és Jázminkának természetesen muszáj volt lecsúszni egyet a csúszdán. :) Utazásunk kalandosabb része ezután vette kezdetét.

A történet arról szólt, hogy már állt előttük legalább 10 autó, illetve több mint 5 (magyar) határőr kartársat is volt szerencsénk szemügyre venni, azonban úgy tűnt, hogy ez a két tény nem fog semmilyen formában sem közös pontot találni. Ugyanis a kocsik csak jöttek és jöttek és jöttek, a határőrök csak beszélgettek, magyaráztak (egymásnak), mi pedig nem haladtunk sehová. Igazából nem nagyon értem, hogy ha vannak a határon álldogáló autók, akkor a közpénzből fizetett elvtársak miért nem csinálják, amit kellene, és miért várakoztatnak – teljesen feleslegesen.

Végül aztán, vagy 15 perc eltelte után szinte varázsütésre, megszállta az ihlet (vagy az irgalom) a nevezett egyéneket, és így végre mi is abban a gráciában részesülhettünk, hogy összehasonlították az útlevélbeli kinézetünket a valóssal és nem találtattunk könnyűnek. Hurrá, mehetünk!

Miután tehát begurulhattunk Horvátországba, erőteljesen keresgéltük, hogy mikor lesz már végre egy pihenőhely, de „se szó, se felelet”, azaz semmilyen információ nem volt. Aztán végül a határ után kb. 40 kilométerrel végre cserélhettünk és Zsolti ülhetett a vezető ülésbe.

Összességében elmondható, hogy jól tudtunk haladni, gyakorlatilag szinte végig tudtuk tartani az átlagban 130-as tempót, mivel az utak jók, és lehet, hogy azért, mert turnusváltás szombaton van, de nem volt túl sok autó.

A közlekedésünknek azonban volt egy sokkal nehezebben megemészthető része is, ami mellett nem tudtunk és még most sem igazán tudunk napirendre térni. Szóval, feltalálták vala a GPS-t és látták az emberek, hogy az igen jó, s ezért használni kezdték – vagy valami hasonló. Azaz GPS-t azért veszünk, mert el akarunk valahova jutni, és abban bízunk, hogy ez a kis ketyere ebben segítségünkre lesz. Segít is, de van, amikor kihagy. Ha a navigációra hallgattunk volna és Gabika nem lett volna annyira előrelátó, hogy térképet és tételes útvonaltervet nyomtat a ViaMichelin-ről, akkor könnyen meglehet, úgy jártunk volna Marinával, mint a történészek Petőfivel (régóta keresik, de még nem talált rá senki). Gyakorlatilag legalább 3 alkalommal nem ismert a GPS autópályákat, de volt olyan is, hogy egész falvak is „lemaradtak”. Már bocsánatot kérek, de az úgy gondolom hihetetlenül kevés, ha a GPS (egyébként az IGO 8 2009. decemberi frissítésről van szó, csak hogy egy kis reklámot is csináljak) Magyarországon (majdnem) mindent ismer (mondjuk a komlósi Fürst utca házszámozása még mindig teljesen fals benne, de tegyük fel, hogy az utcán belül már majd csak rálelünk valahogy a saját házunkra), de külföldön finoman szólva is vannak fehér foltok, nem aktualizált információk. Ha ez csak így tud menni, akkor ne Európa térképet adjanak ki, hanem Magyarország térképet és akkor az ember fia/lánya nem fog ilyen helyzeteken fennakadni.

Gyakorlatilag azt lehet mondani, hogy kizárólag az ösztöneinkre és a kinyomtatott térképre apellálva találtunk el Marinába. Illetve még egy dolog nagyon hasznos volt az apartman beazonosításában: a honlapjukon fent lévő fénykép alapján nagy biztonsággal beazonosítottuk a Google Maps-en, hogy melyik utca is lehet, ahova mennünk kell. További finomság volt még, hogy mind a településtáblákra, mind az utca-, és különösen a házszámtáblákra igaz, hogy horvát testvéreink sajátosan lazán kezelik ezt a kérdést. Viszonylag ritka az a település, aminek az eleje és a vége is ki van táblázva, a házszámok kitalálása pedig talán még az örökmozgónál is nagyobb talányt képeznek, mivel vagy nem is szerepelnek, vagy ha mégis, akkor meg teljesen kaotikusan. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy egyébként az IGO az apartman utcáját sem ismeri (hiába akartuk célként megadni, ilyen utca Marinában szerinte nincsen). Bár ki volt írva kivételesen, különben nehezen találtuk volna meg a szállást.

Viszont megérte a viszontagságokat, mert gyönyörű a táj, nagyon remek a szállás, a tengerpart nyugis, tiszta, az apartman tulajdonos is teljesen készséges, segítőkész.

13.10-re érkeztünk meg, kipakoltunk, értesítettük a közeli rokonokat a szerencsés megérkezésről sms-ben, megebédeltünk az otthonról hozottakból, majd fél 4 körül lementünk 1 órára a tengerpartra. Aprókavicsos a part, tiszta és nagyon kellemes volt a víz, a lányok is rengeteget pancsoltak, úsztunk, majd feltérképeztük, hogy merre van ABC.

Majd letusoltunk, és mindenki kicsit ejtőzött (Kira elaludt, Jázmin és Gabi a nagyobbik teraszon napozott).

Kilátás, naplemente (jujj de rossz volt nekünk, mert ez a látvány tárult elénk a teraszról):

Néhány oldal a nyaralás előtt…

2010-07-08T14:43:00.001+02:00

Már rég jelentkeztem… jól vagyunk, minden oké, csak full elhavazás, készülünk ezerrel, hiszen holnap kora hajnalban, olyan fél 2 és 2 között elindulunk Marinára! Magyarországon én vezetek a határig, aztán Zsolti vált. Apci pihen, a lányok már fenn vannak, lehet, hogy ők jobban izgulnak? Nagyjából becsomagoltam, összekészítettem, de még van hátra ez s az. Az imént vettem meg online a pályamatricát és még rendeztem néhány átutalandót. Szerintem mindent elintéztem, amit kellett, de ki tudja? Reméljük a legjobbakat…

Néhány gyorslapot azért még a kocsonyai képekből, köztük a júliusi desktoppal közzéteszek.

J. Fox desktop freebie-je tehát most a hátterem a monitoron:

S is for summer QP:

Catwalk QP:

Érdekes…

2010-06-29T15:38:00.001+02:00

… és kissé bizarr napokon vagyunk túl. Kezdtem én a múlt hét szerdán, találkoztam egy darázzsal, amikor a vadi új padlásajtónkat akartam volna visszaterelni a helyére. Nekem jött a vadállat, ami nem lenne túl nagy baj, ha nem volnék picit allergiás a csípésre. A jobb szemem alatt talált el, még jó, hogy kapaszkodtam a létrában és nem estem le… Kb. 10 percen belül már feldagadt a szemem alatt szépen. Azért megfőztem az ebédet a gyerekeknek, s mivel a délelőtti rendelést már nem értem volna el, hiszen olyan 11 körül esett meg a “randevú”, a délutáni, 13 órait céloztam meg. Riadóztattam Ancika nénit a szomszédból, hogy vigyázzon a lányokra, én meg nagy vidáman – ekkor már fél szemmel – elvezettem a dokihoz. Előtte még legurítottam persze egy adag kalciumot, de köbö mint halottnak a csók volt a helyzetemben. A rendelőben úgy néztek rám, mint a.) vagy egy ufóra; b.) vagy mint akit összevert az Ura. Izgis volt kivárnom, hogy bejussak, fakultatíve választhattam egy szurit, amiről a köztudottan abszurd humorú orvosom megjegyezte, hogy úgysem ér semmit… köszike… úgyhogy azt nem kértem. Inkább felírt kapszulát, szemcseppet, krémet… a recepttel átvágtattam a gyógyszertárba, ahol szintén össznépi látványosság voltam, hiszen ekkorra már a szemhéjam és a fél arcom is feldagadt. Ki se kellett fizetnem a gyógyszert, azonnal biztattak, hogy vegyem be máris hehe. Jól nézhettem ki… Az éjszakát fájdalomcsillapítóval egész jól átvészeltem. Reggelre a felső ajkam is feldagadt, most már tudom, milyen lenne, ha feltöltetném… na inkább nem… olyan igazi Geronazzo Máriás stílusom volt, de komolyan… nem tudtam beszélni, enni (az előbbinek Zs, az utóbbinak én örültem). Kb. 3 nap kellett, mire kinéztem valahogy; de most, egy hét után még mindig csúnya nagyon a csípés helye. Erről ennyit. Ja még annyit, hogy Kirikém nem kapta el a Muckótól ezt a nyavalyát és remekül van, táncol és énekel jelenleg is itt a gép mellett, ahogy hallgatom a zenét.

Muckó megkezdte közben az úszótanfolyamot, ami elég jól alakult a kis Drágámnak. Mondjuk az is érdekes volt, hogy a fedett uszodában, borús időben napszemüvegben voltam a már fent említett okok miatt… hihi… de miattam nem dőlt dugába az úszástanulás. Ezúttal egy másik oktatóhoz kerültünk, Zsuzsika nénihez, egy már egy hete járó csoporthoz csatlakoztunk. Első nap úgy tűnt, hogy nem tud semmit a Mucu, de aztán úgy belejött, hogy csuda. Szép karrierjét félbetörte az, hogy szombaton egy hasmenéssel kezdve, vasárnap hányással és lázzal folytatva, jelenleg is gyógyszeres kezelés alatt áll a lelkem… Ma már egész jól volt, láztalan, nagyon élénk… viszont úszni nem mehetünk, illetve már nem is szeretnénk, nehogy visszaessen és akkor betegen mehetünk nyaralni a jövő héten… mert igen, a jövő héten induláááás! Hihetetlen, de igaz… már összeállítottam a programtervezetet, szép helyek, strandok, látnivalók vannak a környéken. Csak győzzük bejárni a felét…

Sajna szkreppelni nem tudtam, egyrészt a már ecsetelt okok miatt, másrészt nem igazán volt ihletem, pedig Anyáék átküldték a kocsonyai strandos fotókat és azt még Marina előtt fel kellene dolgozni. Egyébként, úgy tűnik, jó időnk lesz, ha hihetünk az időjósoknak… ezen a lapon szoktam nézni az előrejelzést: http://idojaras.wmaps.hu/horvatorszag/marina

Talán az időjárás is észreveszi végre, hogy NYÁR van! Ideje lenne! Egy kis napfénycsalogató, igazi nyárias, happy song az egyik kedvenc előadómtól a végére:

“Kocsonya” után :)

2010-06-17T15:16:00.001+02:00

A cím magyarázata: Muckókánk Csokonyavisonta nevét következetesen Kocsonyavisontának mondta… hehe… Röviden, tömören: jól éreztük magunkat, az időjárás is éppen kedvezett a strandolásnak, napozásnak. Mondtam is, hogy pont időben jöttünk haza, hiszen már hazautazásunk napján heves viharok voltak arrafelé, másnapra pedig eléggé le is hűlt az idő. Szóval mind a négyen szép alapszínt szereztünk, a fő ”néger" természetesen a Mucu…

Ezúton is köszönöm Tesókámnak (és persze Laosnak), hogy lehetővé tette-tették számunkra ezt a szép nyaralást! Puszika nektek!

Jókat is ettünk, mivel Tesóm egy hadseregre méretezett kajaszállítmánnyal érkezett: voltak sültek, pörkölt, párolt husikák… emellett a panzió éttermében is ebédeltünk két alkalommal bőségesen… szóval nem volt egy diétás időszak… hmmm….

Kirikém kissé mellőzve érezte magát, mert egy járókát adtak neki a panzióban és abban kellett aludnia a kis Drágámnak. Ez két éjszakán keresztül viszonylag jól ment, de az utolsó alkalommal már nem igazán… minden forduláskor sírdogált és a helye is kevésnek bizonyult… úgyhogy a nagy ágyon, köztünk, illetve Apukája mellkasán, hasán, fején stb. töltötte a harmadik éjszakát. Ezen okulva írtam a marinai apartman tulajdonosának, hogy ugye normál ágyat adnak-e a Babának, mert ha nem, inkább visszük az utazósat. De megnyugtattak, hogy igen. Úgyhogy jó reménységünk van a nyugodt éjszakák felől.

Sokat strandoltunk. A strandon én nem fotóztam, mert féltettem a gépet, nehogy lába kéljen. Tatta készített képeket, de ő még nem tudta átküldeni, mert időközben begipszelték a kezét túlerőltetés miatt, úgyhogy súlyos számítógép-megvonásban (is) szenved. De a szálláson készítettem pár szuper fotót, amelyek szkreppelésre is várnak. Amint készen lesznek az albumoldalak, posztolom őket.

Apci a panzió medencéjében:

A panzió, fent a mi, alul jobbra Mammáék apartmanja:

Össznépi tunyulás Mammáék apartmanjában, ahova egyébként a Muckó rendszeresen lejárt eltünedezve, pl. eszegetni, beszélgetni:

Mucu sudokuzik, itt épp nálunk van Mamma vendégségben, és nem fordítva :))):

Apja, Lánya, úszógumija (nem a pocira gondoltam hihi):

Csomagolok össze és Mucu ágyán van a nagy bőrönd. Természetesen bebújt alá, hát nem édes?

A másik Huncutom, a szeme se áll jól:

Még 3 hét és irány Marina! Juhéééééééé! Addig még némi úszótanfolyam befigyel a Mucunak, várom, hogy jelezzenek vissza, a jövő héttől indul-e. Haladó kurzust próbálnánk ezúttal, hogy végre tudjon igazán úszni a csajszi.

Ez is, az is

2010-06-10T15:08:00.001+02:00

Végre itt az igazi, nyári idő! Azt hiszem, erre várt már mindenki – na most aztán meg is kaptuk. :) Kicsit túlságosan is meleg van, ezt tapasztalhatjuk, nap közben nem kívánkozunk ki túlságosan, csak ha muszáj. Kirim feszt szökne ki, alig bírom benn tartóztatni, hiszen féltem. De ha megyek ki teregetni, azonnal oson utánam ezerrel és nem győzöm naptejezni, kalapot a fejére tenni, ilyesmik. A héten pancsizást is rendeztünk; a régi kagyló homokozó-medence rendbe tétele után jó kis langyos vízben játszadoztak a csajszik, persze, szigorúan 3 után és viszonylagos árnyékban. Az ekkor készült képet tettem a júniusi desktopomra is, amely Amanda Heimanntól származik. Íme néhány fotó és a desktop.

Múlt vasárnap az egész család a Mecseki familyhez hivatalos volt ebédre. Ezúttal egy tejszínes-epres túrótortát készítettem ez alkalomból. Íme:

Eléggé pepecselős az elkészítése, de az íze mindenért kárpótol. A tésztája egy levegős vajas piskótaszerű valami. 15 dkg margarinból, 15 dkg cukorból és egy vaníliás cukorból habos masszát kevertem. Hozzáadtam 3 tojássárgáját, 15 dkg lisztet, 2 kávéskanál sütőport, 2 evőkanál tejet, majd végül a tojások felvert habját. Kerek kapcsos formában sütöttem meg, elég nagy lett, úgyhogy levágtam belőle, mert a végeredmény nem fért volna bele a formába. Lett így némi szombat délutáni csemege a családnak. :) Fél kiló túrót 10 dkg porcukorral és 2 csomag vaníliás cukorral összekevertem. Felfőzött 2,5 dkg zselatinnal összeforgattam. Fél liter Hulalát felvertem némi habfixálóval, majd a 2/3-át belekevertem a túrókrémbe. Eszméletlen fini lett.
A kihűlt tésztát visszatettem a tortaformába, a túrókrémet ráhalmoztam, ami már ekkor viszonylag szilárd volt, úgyhogy ment rá az eperke. Végül piros tortazselét tettem a tetejére és a maradék habbal díszítettem körül. Ajánlom mindenkinek, mert nagyon finom és szerintem más idénygyümölccsel, pl. őszibarackkal is elkészíthető biztosan.

Tegnap részt vettem Christine Caine alkalmon Budapesten. Ő az ausztrál Hillsong egyik vezetője, fantasztikus nő, aki kiválóan tud buzdítani és hatalmas bizonyság. Megérte elmenni a bődületes hőség ellenére, mert sok okos dolgot hallhattunk a vezetésről, a fiatalok bevonásáról, az ideális gyüliről. Ez volt a meghívó.

Közben ezerrel készülődünk Csokonyavisontára, a hétvégén ott töltünk 4 napot. Természetesen igyekszem sokat fotózni és utána alkotni is – amit mostanában kissé hanyagolok :(

Egy hónap múlva ilyenkor pedig már az Adriában hűsölünk – alig várjuk már! Oda is elkezdtem tervezgetni a programokat, a Krka vízesést például nem fogjuk semmiképp sem kihagyni.

A mai nap két termése

2010-05-27T16:28:00.001+02:00

Mlecard Tealicious papírja és AneczkaW Sensitive frame-je együtt:

Delicious Scraps All you need is love QP-ja:

Anyák napja ráadás és egyebek

2010-05-27T15:40:00.001+02:00

A gyüliben is megvolt az anyák napja, kis műsorral készültek a fiatalok és a gyermekek. Kis Muckóm ügyesen megtanulta a verset és a dalt is (Jót kívánunk ma neked), annyira édes ez a vers, megosztom az olvasókkal is:

Mészáros Sándor: Tied vagyok, Anyukám

Tied vagyok, Anyukám, a Te szemed fénye,
Világod, csillagod, szíved büszkesége.

Te meg az enyém vagy, Te vagy szívem vágya,
Te vagy az életemnek földi mennyországa.

Ezt a verset így ebben a formában nem találtam a neten, hátha valaki hasznát tudja venni. Olyan aranyosan mondta el a kis Drágám, hogy természetesen most is meghatódtam. Pedig sokat gyakoroltuk itthon együtt, hogy szépen menjen, de hiába…

Fotók az alkalomról:

Azután az oviban bemutatták a gyerekek, hogy milyen ügyesen tudnak táncolni, annyit nevettünk, olyan mókásak a kis lurkók. Most szombaton lesz a ballagás-évzáró, ott is készülnek előadással, mert a táncos ruhát hazaadták, hogy rendbe szedjük.

Már igazán elegünk lett ebből az esős időből – sokszor csak benn tudtunk játszani, mert odakinn minden csupa sár. Néhány friss fotó az elmúlt napok terméséből.

Kirikém 16 hónapos lett és kapott egy motorkát, amivel csak úgy hasít:

Pózolgatok Anyának:

Az óriás moncsicsivel:

És végül egy sikerélmény: a gimiben részt veszek egy pályázatban, amely nyert – az őszi szünetben Spanyolországba repülünk, hogy tanulmányozzuk az ottani szakképzést a Comenius program keretében! Huhuhúúúú! Már alig várom! De addig is: szombaton évzáró-ballagás a Nagymucnak, két hét múlva Csokonyavisonta, azután szóbeli érettségi és bankett az osztályomnak, majd júliusban Horvátország… Mozgalmas hetek állnak előttünk!

Anyák napi (gyors)oldalak

2010-05-13T16:39:00.001+02:00

3 albumoldal az ovis Anyák napi képekből.

Just Remember QP by SAS Designs.

Almost sisters QP2 by Sus Designs.

You are my sunshine QP by Crystal Sampson:

Csendes napok

2010-05-11T15:17:00.001+02:00

Viszonylag csendes napok vannak a hátunk mögött.

Szombaton volt itt Gyöngyi mama és felköszöntötte a Muckót, aki nagyon élvezi, hogy évente kétszer van névnapja. A kapott pénzösszeget felhasználva aztán vasárnap vásároltunk a Müllerben kukacgyurmát, ami nagyon ötletes, környezetbarát, bár nem olcsó kreatív játék. Persze Kiri rögtön megkóstolta, ami nem gond, mert burgonyakeményítő és ételfesték az alapanyaga. Pici vízzel összeragasztható bármivé. Én ezt a nagyobb kiszerelést szerettem volna, de Muc egy kisebb mellett döntött – eredmény: a mai napon elfogyott a száz kukac! Pedig ebben 1000 lett volna, talán kitartott volna 3 napig hehe. És csak háromszor annyiba kerül, mint a 100 db-os.

Viszont Fifis puzzle nélkül a világ se teljes, úgyhogy inkább lemondva a nagy vödörről, azt tette még a bevásárlókosárba. Így sikerült elkölteni a névnapi pénzt. Mondanom se kell, kb. 5 perc alatt ki is rakta mindkettőt :)))

Kirikém teljesen kigyógyult ugye, élvezzük a jó levegőt, már amikor nem zuhog. Vasárnap szuper alkalom és – ha lehet – még szuperebb próbánk volt, bár Apci tanított és azt nehéz ugye überelni :))) de tényleg… csodás összhangban muzsikáltunk-énekeltünk! Készítettem szombaton két rigójancsi szeletet, az egyiket még aznap megszegtük, ahogy itt volt mama, a másikat vittük Csabára és ott fogyasztottuk el – extra édesen, ahogy a Mecseki family szereti :))) siker volt!

Muckóka ma itthon van velünk, mert Apci a vidéket járta délelőtt, és nem tudta volna bevinni az oviba. Úgyhogy a maradék kukackákat elhasználta, aztán gipszfigurákat festett, én pedig mostam-vasaltam-takarítottam és…. megsütöttem – szégyen, nem szégyen – életem első buktáját. Szilvalekvárosat meg baracklekvárosat készítettem, és nagy sikert arattam a gyerekek körében. Elé egy pulykagulyást főztem – úgyhogy nagyon fini lett az ebéd! Íme, a képi bizonyítékok:

Hozzávalók (én 2/3 adagot készítettem ebből): 50 dkg liszt, 3 dkg élesztő, 3 dl tej, 3 tojássárga, 10 dkg vaj/margarin, barack/szilvalekvár, porcukor, reszelt citromhéj. Na én ezeket (a porcukor kivételével) szokás szerint a jó öreg kenyérsütőbe bedobáltam, 2 óra múlva már majdnem ki is jött a tészta, úgy megkelt. Aztán töltöttem-vajjalkentem és sütöttem, majd a porcukorral megszórva tálaltam. Kiri egy egészet, a Muc pedig kettőt nyomott be a leves után.

Sajna, még nem alkottam, pedig nagyon szeretnék. Helgus kolléganőm megkért, hogy írjak meg egy pályázatot, úgyhogy azzal is telt az idő. Meg ihletem se nagyon volt… de próbálok mostmár csütörtökön tényleg albumoldalakkal jelentkezni, mert ez nem állapot. Holnap ugyanis benn leszünk Oh-n, korrepelgetek meg hasonlók.

Ballagás, majális, anyák napja…

2010-05-05T15:35:00.001+02:00

Viszonylag sűrű napok vannak mögöttünk, közte azzal, hogy Kirikém nem volt valami jól, hasmars és láz környékezte napokig szegénykémet. A hét közepén kezdődött és elhúzódott a hétvégéig. Pedig lett volna szerenád is szerdán, de ezt így kihagytam, remélve, hogy szombatra jobban lesz és családilag mehetünk be majálisozni a hagyományoknak megfelelően Bogárzóra.

Sajnos, nem így lett: még szombaton is lázas volt a kis Drágám, úgyhogy Apcival szépen itthon maradtak, mi pedig a Muckóval kettesben bementünk Ági Mammáékhoz. Így nagyon szervezést igényelt a dolog, hiszen nekem 10-től még a ballagáson kellett részt vennem, miközben Mammáékkal Muckó kiment Bogárzóra (hiszen annyira várta már ezt a napot, nem lehetett kihagyni). Néhány kép a szép osztálykám tagjairól, akik kész hölgyek és urak lettek az eltelt négy év alatt:

Aztán úgy dél felé én is csatlakoztam Mammáékhoz Bogárzón, persze mindenki otthon felejtette a fényképezőgépet, úgyhogy nem tudtam fotózni. Megebédeltünk, fagyiztunk, majd Muckó rengeteget ugrálóvárazott, hintázott kisvonaton, lovon stb. Jól eltelt a délután, és örültem, hogy Kirikénk a hírek szerint nap közben viszonylag jól volt, de estére már megint belázasodott. :(

De hála Istennek vasárnapra már láztalan és hasmarstalan volt, úgyhogy nyugodtan telt el az a nap. Ezúttal nem mentünk Csabára istentiszteletre. Viszont elszaladtam virágokat vásárolni a Muckóval, majd együtt ültettük őket át és tettük fel a virágtartókba. Nagyon hangulatos kezd lenni a balkon, íme:

Vannak futómuskátlik, petúnia, jegeske, a beültetésekben pedig sokféle apróság… lehet locsolni mostmár és félteni őket…

Végül az ovis anyák napjáról szeretnék megemlékezni. Eszméletlen cuki volt a csajszi, az összes verset és dalt gyönyörűen tudta – még azokat is, amelyeket nem is ő mondott! Végtelenül büszke voltam rá, és meghatódtunk Ági Mammával együtt! Nagyon szeretünk, Muckóka! Ide már Kirikénk is el tudott jönni és remekül érezte ő is magát.

Természetesen ahogy tudom, készítem az albumoldalakat is, mert remek fotók születtek:

Albumoldalak

2010-04-27T16:15:00.001+02:00

Moi petite douceur papír és BSD Little egyes számú clusterje volt az alapanyaga a Kiscicáról készült oldalnak, némi átszínezés és csillag-szaporítás után:

The enchanted world papír és Be you by Laurie cluster találkozása örökíti meg a kis 15 hónapos informatikusunkat:

AVDesigns QP-ján a kis segédkező Kismuckóm:

Ja, és azt az előző posztban elfelejtettem írni, micsoda szerencse ért: ugyanis nyertem egy 10 dolcsis vásárlási utalványt a Scrapable digitális scrapbook store-ba, amit még aznap szerencsésen elköltöttem. Jól sikerült beosztani (na és éppen akció is volt), úgyhogy három szépséges készletet és egy alphát sikerült belőle vásárolnom. Íme, a feldolgozásra váró kitek, a büszkeségeim:

15 hónapos oltás, mérce

2010-04-26T16:40:00.001+02:00

Kimaradt egy kis idő, nem jártam már erre egy ideje. Nem is alkottam, az az igazság, mert bejött annyi korrepetálás, meg némi külön munka is, hogy nem igazán jött az ihlet, ami szükséges az íráshoz és a szkreppeléshez. Azért néhány fotó készült, majd azokat közzéteszem, és remélem, hogy holnap már albumoldalak is felkerülnek ide.

Szóval, egy hét tolódással megvolt az előző posztban említett két oltás: a kötelező MMR és a fakultatív bárányhimlő elleni, ami nem egy olcsó mulatság, ráadásul kell még egy vakcina 2 hónap múlva – no de mindent a gyermekért, és éljen az egészségpénztári adókedvezmény!

Nagyon jól viselte a kis Drága, talán ha egy csepp könnye hullott, akkor sokat mondok; mire kiértünk a rendelőből, már egyáltalán nem sírt, sőt, mosolygott a váróban a többi babára. 10.700 grammos, tehát átlagnak megfelelő a mérete. Ott volt a rendelőben Csenge baba is, aki 3 nappal idősebb, mint mi és 12 kiló. Háááát, én nem szeretném, hogy Kirikém súlyproblémákkal küzdjön; jól van így, ahogy van. Majd szeretnék neki egy lábbal hajtós motort, mert a Muckóé szanaszét lett hajtva, meg Gömbi is rátett még egy lapáttal, ugyanis előszeretettel rágcsálta a kormányát. Szal kuka.

Nagyon büszkék vagyunk Rád, Kicsim! Továbbra is 16 fogunk van (na, ezzel rekorderek voltunk a 15 hósak között a rendelőben), ezekkel aztán eszik mindent, de a kedvenc kaják azok, amiket kézzel meg lehet fogni és úgy betömni :))) Ügyesen felmászik az ülőgarnitúrára, úgyhogy résen kell lennem vele… szalad ezerrel… hihetetlen csemete… :))))

Mondogatja: baba, mama, meme (ez egyelőre mindent visz), vava (kutya), anya, apa, pápá. Meg sok érthetetlen halandzsát. És énekel is, mint Anyucija és Nővérkéje :))))) annyira cukcsifalat!

Rakottkrumplizok:

Ja és ahogy segít nekem! Meg kell zabálni! Szedi ki a gépből a mosott ruhát és a szárazat leveszi a teregetőről! Íme a képi bizonyíték:

Muckóka ma fellépett az oviban táncitáncival, mert külföldi, Comenius pályázattal kapcsolatos csoportok látogattak el Orosházára. Haza kellett hozni a táncosruhát kimosni-vasalni, én meg beöltöztettem a csajszit, hadd legyen egy emlék erről is:

Aztán beindultam a teszveszen is, mert már nem férek Kiri kinőtt ruháitól, cipőitől, bébicuccaitól, felszereléseitől. Már el is ment több cucc, pl. a kis Nike cipőjére azonnal lecsaptak, de van még rengeteg holmi… Akit érdekel, itt az összes aukcióm:

http://teszvesz.hu/show_user_auctions.php?uid=3958301

Szerdán szerenád, szombaton pedig elballagunk… hát ez a nap is eljön… de miért 1-jén???? Ez is csak a mi sulinkban lehet… úgyhogy onnan megyek majd majálisozni, mert a többiek természetesen Bogárzón lesznek, és én sem szeretném kihagyni…

Hétvége és pár friss fotó

2010-04-13T16:44:00.001+02:00

Kellemesen telt megint a hétvége – szombaton kis családi körben, Zsoltinak névnapja volt, bár semmi extra nem történt.

A kutyás képek sorozatába beillik Gömbi, házőrző ebünk legújabb szokását megörökítő fotó:

Olyan, mint egy hatalmas szőrpamacs; meg ahogy ott üldögél, mondtam neki, hogy ő most egy luxuskutya :)))) ja, és magától ugrik fel is, le is… legalább nem szökik ki feszt az utcára, ha állunk ki az autóval :))))

Vasárnap reggel leszavaztunk, utána pedig különleges alkalom volt Csabán, mert ezúttal vendégül látta a gyüli Mézes László vezető lelkészt és feleségét, Ibolyát. Én a dicsiben szolgáltam. Be lettünk nekik mutatva, mert még nem találkoztunk személyesen, majd az istentisztelet után együtt ebédeltünk a Holsten étteremben, fenséges falatokat fogyaszthattunk el. Ezalatt alkalma nyílt Pocinak némi beszélgetésre is, mivel nekem a Lányok rendesen lekötötték a figyelmemet. Mindkét csajszi ott volt velünk ugyanis, úgy, hogy Kiri életében először volt étteremben. Egész jól bírta a kiképzést, bár a végén már nagyon ki szeretett volna szabadulni az etetőszék fogságából.

Kirikém lapitopizik, hiába, nem lehet elég korán kezdeni (Isten éltesse a 15 hós Drágaságot!)… Holnap mentünk volna oltásokra (MMR kötelező és bárányhimlő elleni fakultatív), de kicsit náthás, úgyhogy halasztjuk egy héttel.

És a két csajszi együtt (háttérben az Ági Mamma által rögtön észrevett népnevelő eszközzel :))))):

Végül a pónilovaival játszadozó, villantós Muckó :)))) (pedig szóltam, hogy belátni hehe) Ja, mindhárom kép pizsamaparti idején készült.

Néhány friss albumoldal

2010-04-09T16:09:00.001+02:00

Ivy’s inspirations Easter colors minikitjéből készült oldalon a két kis húsvéti nyulam:

Ugyanezen tervező Joy of Easter minijéből készült scrapbook lapon a húsvéti ünnepi istentiszteleten szereplő Muckót örökítettem meg:

Pixel Perfect Design Cute as a bug QP-ján a kisebbik bogaram:

És a kettő csajszi együtt a Craft-tastrophic Spring garden fun! nevezetű kitjéből készült jó kis pakolós fajta oldalon:

Szép, áldott húsvéti ünnepek

2010-04-07T16:17:00.001+02:00

Igazán kellemesen teltek a húsvéti ünnepek – születtek szép fotók, amelyek feldolgozásra várnak; majd folyamatosan igyekszem belőlük – amennyire tőlem telik – szépséges albumoldalakat készíteni.

Kalákában takarítottunk, pakoltunk, mivel már csütörtöktől itthon volt a Muckó szüneten. Szombaton pedig szinte az egész napot sütögetéssel töltöttem, 3 menet foszlós kalácsot és egy rigójancsi tortát készítettem, íme:

A torta receptjét innen vettem, mivel valami könnyű habos-csokis tortát követelt a família (dupla adagból készítettem az alját, egyből a tetejét és csak fél liter hulalálból a krémeket, ennyit módosítottam rajta, és szerintem az enyém szebb lett, hehehe): http://www.nosalty.hu/rigojancsi_torta_recept_7009

Vasárnap a gyüliben kezdtünk, jött velünk Kirike is. Itt ezúttal Muckó is szerepelt, hiszen a gyermek csoporttal készültek egy jópofa előadással, dallal is. Nagyon aranyosak és ügyesek voltak; az én szolgálatom is jól sikerült, úgyhogy szuper délelőtt volt.

Ezután Gyöngyi mamához voltunk hivatalosak ebédre, ahol kellemesen éreztük magunkat – itthon volt Sogika is, úgyhogy hatan ültük körbe az asztalt. Majd a nap utolsó célpontja Ági mamáéknál uzsi: sütizés, üdítőzés, Tesómékkal csevegés (mert ők is hazajöttek az ünnepre).

Nagy közös nevetések és éneklések

2010-03-30T16:21:00.001+02:00

Mostanában nagyon jókat nevetgélünk a Kirivel. Mintha egyre inkább értené a szóbeli kommunikációt, próbál válaszolgatni a kis nyelvén és ebből sokszor mókás helyzetek születnek – hiszen az elfogult szülő (és nagyszülő) ugye azt hall, amit szeretne. És sokszor bizony azt hallja, ami épp oda illene… és ez olyan, de olyan édes!

Nagyon dumás csajszi lesz, az szinte biztos, és énekelni is olyan sokat fog valószínűleg, mint a Nagymucu (és persze Anya), mert sokszor azt is gyakorolja ám! Csodaszép hangja van a kis Drágának (kitől örökölhette? hehe) és persze a Nővérkéjének is, aki nagyon lelkesen készül a húsvéti ünnepi istentiszteletre (is), ahol énekelni és verselni is fog. Persze én is sokat próbálok, és akkor is bekapcsolódnak a Csajok. Úgyhogy vidáman telnek ezek a szép tavaszi napok és készülünk a Húsvétra.

A lakást is ünneplőbe öltöztettük: van kinn több pipis-nyuszis-tojis dekoráció, kosárkák, koszorúk, csiptetők, ablakmatricák, szóval, mindenféle szépséges, tavaszi kütyükkel pakolgattam tele a lakást. Kivittem a fonott garnitúrát is, azt is feldíszítettem picit; és a növények átültetése után kinn maradtak már a leanderek, a jukkák és egy hibiszkusz is. Úgyhogy hangulatos kezd lenni a kinti rész szintén – persze gazolgattam is, amit nem nagyon lehet észrevenni a dús tavaszi növényzet miatt :))))

Készítettem nagyon fincsi epres-szedres túrótortát is szombaton, ami nagyon szép lett, bár sajna fotó nem készült róla. Az íze se volt rossz, bár szerintem egy kicsit kevésbé sikeredett édesre a túrókrém része. Máskor is csinálok ilyet, csak picit több cukorral. Egyúttal kipróbáltam a bourbon vaníliás cukrot ötkeréktől, ami valami mennyei, nagyon megéri az árát, annak, aki nem akar vaníliarúdért egy vagyont kiadni. Kissé mondjuk érdekesen mutattak a fekete vaníliapöttyök a túrókrémben… de az íze és illata mindenért kárpótolt :)))) meg mondtam, hogy nem homok van benne :))))) mert ezt Csabára csináltam ugye, mivel ezúttal a teljes family meg lett híva ebédre és bevállaltam a desszertet. Az alkalom és a próba a szokásosan remek volt, ezeket nem is ragozom (kitérve arra, hogy ezúttal Poci tanított, nem mellékesen szuperül – puszi Apcika!).

Új albumoldalak következnek. Még a múltkori képekből egy extracuki-orrfelhúzós-huncutos (Love out loud add on by ldrag és Shine on wordart):

Enchanted world papír, varrás + LouCee frame cluster kombó mai képpel:

És szintén mai fotókkal a nagggyon babás Bugzzz készletből (by Craft-tastrophic):

Szép tavaszi idő

2010-03-23T14:18:00.001+01:00

Végre megízlelhettük kicsit több napig is az igazi tavaszt – hiszen meteorológiailag (de nehéz szó!) is elkezdődött, József és társai is hoztak a zsákjukban (Isten éltesse őket). Vasárnap az órát is előre kell állítani, így később fog sötétedni és tovább lehet élvezni a melengető napsugarakat.

A lányokkal többször is voltunk sétálni, megnéztük például, hogy Apci miként tanulja legújabb hobbiját, a görkorizást. Vagy csak egyszerűen kiültünk az udvarra, vagy labdáztunk, szaladgáltunk, ilyesmik. Elkezdtem “tavasziasítani” az udvart is, azaz a kutyaházat hátrébb költöztettem, hogy elférjen a fonott garnitúra, és tegnap, kihasználva a kellemes meleget, ki is ültem, miközben Kirikém Gömbivel és a málnaültetvénnyel ismerkedett :))))

Alkotni is szottyant egy kis kedvem, hiszen remek képek születtek a kint töltött idő alatt, illetve elővettem az első tavaszi napsugarak kapcsán született fotókat is megszkreppelendő.

Dylabel Designs Spring Scrappiness QP-ja picit átszínezve:

LiseteScrap Spring Awakenings keretének és Shabby Princess Spring breeze papírjának találkozása:

LetMeScrapbook Framed készletéből a számítógépet egyre profibban használó Muckóról készített saját layout:

Egy magyar blog candy

2010-03-17T16:00:00.000+01:00

Csuti blogján lehet egy szép összeállítást nyerni, mivel a blogja elérte az 5000-es látogatottságot. Gratulálok! Jelentkezési határidő: március 20. A képre kattintva juthatsz a blogjára.

16 foggal a világban és egyéb nyalánkságok = remek vendégség

2010-03-17T15:34:00.001+01:00

A múlt hét főleg azzal telt, hogy rámoltam, kertet rendeztem-gazoltam-bodzát irtottam, mostam, vasaltam, kisebbfajta tavaszi nagytakarítást tartottam, még függönyöket is mostam (kivéve a sötétítőt). Apci és a Muckó is sokat segítettek; pénteken például szabin volt, úgyhogy két napig szinte megállás nélkül, családi alapon folyt a lakásszépítés, mivel hétfőre illusztris vendégeket vártunk. :)))

Vasárnap a szokásos remek alkalmon vehettünk részt egy kis különlegességgel, hogy ezúttal Kirikénk is velünk volt – azaz főleg a fiatalok babusgatták, dédelgették, amíg mi szolgáltunk Apcival. Azután ők délben hazamentek hármasban, míg én ott maradtam szokás szerint.

Szóval, a héten felfedeztük, hogy olyan furcsán teszi be a szájacskájába az ujját a Kiri. Megnéztem, és csodát láttam: megint kibújt 4 újabb fogacska, a két felső és a két alsó szemfoga… jó három-négy hónappal járunk az átlag előtt, ahogy nézem (16-23 hósan kéne jönnie), úgyhogy Fogas Nőcinek immáron tizenhat hófehér gyöngyöcske van a szájacskájában; úgyhogy már csak négyre kell várnunk, hogy meglegyen az összes tejfogacska – ezek a hátsó zápfogak ugye alul-fölül.

Eme felfedezést egyébként hétfőn tettük, amikor Jánosék családostul végre ellátogattak hozzánk és megvendégelhettük őket. Az utóbbi időben folyton ott vagyok náluk vasárnap ebédre, gyakran én is családostul, de a szoros programok miatt eddig nem tudtuk összehozni a komlósi vendégséget – most a háromnapos ünnep kapcsán viszont igen! Remekül sikerült, mondhatom – készítettem ültető- és menükártyákat, szalvétagyűrűket, amelyeket nagyon értékeltek. Igen meghatódtam. Az étel is sikert aratott, és ebéd után nagyot beszélgettünk, miközben a gyerekek – élükön Janival :) – jól eljátszottak. Kirikém nem is volt hajlandó délután aludni, annyi érdekes dolog történt… Szuper nap volt!!!

Oldalak, még múlt heti fotókból (egyelőre újabbak nincsenek).

Scrapberrydesigns Tootie Fruitie papírt és Ana Nogueira Magical frame-jét (kis csalással) használtam a feladatokat buzgón megoldó Muckót megörökítő oldalhoz:

Strawberry Fairy papír (Gingerbread Lady) és Binty’s Sophistication cluster találkozásában a nutellás gofrit önállóan falatozó (Tesóm szerint egy Ariel reklámmal felérő) Kircsibébi:

És végül Scraps by Andrea Sweet spring QP-ján a két csodálatos gyermekem:

Most milyen színesre sikerültek az emlékoldalak… hiába… már nagyon ránkfér a szép, langyos szellővel lengedező tavasz! A hétvégére remek időt mondanak a meteorológusok, úgyhogy végre lehet sokat kinn lenni a jó levegőn, sétálgatni, tenni-venni… az ember kedve is máris virágosabb… és közeledik a húsvét is, arra is készülődhetünk lassan…

Mozgalmas napok mögöttünk

2010-03-10T16:07:00.001+01:00

Szerdán végre eljutottunk a szemészetre, illetve odáig, hogy kiderüljön, milyen erősségű szemüvegre van szüksége a Muckónak. Mivel a TB nem támogatja ugye, nem receptet kaptunk, hanem a vizsgálati lapra írták rá a szemüveg adatait. Ez olyan “jól” sikerült, hogy az optikában nem tudták értelmezni, emiatt meg kellett várnunk a csütörtököt, hogy az ott rendelő doktornő is vessen rá egy pillantást, mit is akartak Csabán. Végül péntekre azért lett szemcsije a gyermeknek; mindenki egyöntetű véleménye szerint jól választott (mivel ő döntötte el, melyiket szeretné) és remekül áll neki… Olyan doktornénis lett a csajszi.

Mivel a szemészeten jól viselkedett, elmentünk együtt a Mekibe egy kissé megkésett reggelire. Egyébként még soha nem volt a Muckó ötéves létére ilyen helyen, nem vagyunk valami nagy gyorsétterem-rajongók (hagyományos étteremben annál többször járt már). Nagyon jól éreztük magunkat ezen a kis anya-lánya kiruccanáson, úgysem történik ilyesmi mindennap. Látni kellett volna, hogy a kis Drágám mennyire örömmel vette birtokba a menüinkhöz kapott játékokat. A kaja szinte kevésbé érdekelte :) A telefonommal tudtam fényképezni itt és ebből is alkottam ma egy oldalt.

A szombati debreceni össznépi nőcis kiruccanás szuper volt, mintha egy hatalmas vendégségbe csöppentünk volna… Rengeteget sütiztünk, iszogattunk, eszegettünk, beszélgettünk és persze töltődtünk fel ezerrel érdekes előadásokon – és természetesen az oda-vissza úton is. A mi autónkban – amit én vezettem – négyen utaztunk, és persze állandóan dumcsiztunk itt is végig. Nagyon hálás volt mindenki ezért a napért, eléggé hosszúra nyúlt ugyan, mert majdnem kilenc volt, mire hazaértem, reggel pedig ötkor keltem.

Másnap szintén korán kellett kelni a gyüli miatt és megint elég sokára értünk haza, úgyhogy vasárnap este se kellett ringatni… Egyébként megint szuper alkalom volt, közös családi ebéd Jánoséknál, új dalokat tanulós próba, majd együttes hazatérés…

Az kimaradt a kronológiából, hogy a Muckó már csütörtöktől ment oviba, Kirikém is egyre jobban van, bár még kicsit folyik az orra. Adom neki is a lekvárt, annyira édes, ahogy nyalogatja az Aprókám.

Néhány új oldal a friss képekből. Kirikém Ági Mammáéknál Britn Kays QP-ján (amit elforgattam egy picit):

Ii How sweet it is kitjéből a Mekizős csajsziról:

És végül a szemüveges nőci (Enchanted World papír; Lara’s Digiworld blogtrainfreebie - Destiny):

Mintha tavasz lenne!

2010-03-01T15:42:00.001+01:00

Mintha tavasz lenne, olyan szép az idő! Voltunk is a csajokkal egyet sétálni délután, természetesen Gömbi se bírta ki, hogy ne tartson velünk: úgyhogy négyesben róttuk a külvárosi utcákat a kellemes langyos napsütésben. Nagyon élveztük a hirtelen jött jó időt:

Pedig a nap úgy indult, hogy – miután Apci busszal ment ma dolgozni – autóval bementünk Oh-ra Anikó doktornénihez, mert Kirikémnek is hasonló tünetei lettek, mint a Mucnak… Kircsike kapott azért némi Ospamoxot is, hátha hamarabb gyógyul – Muckó elég lassan, az biztos…

Úgyhogy hármasban vagyunk minimum szerdáig itthon, a kis segítségem az ebédnél, amint mindenkinek szed :))) :

És Kirikém, aki türelmesen várja:

Szerdán ugye Csabára kell mennünk a szemészetre; remélem, azután a Muckó tényleg mehet oviba – bár elfoglalja magát, már nagyon ügyesen kirakja a névnapjára kapott puzzle-t vagy éppen a foglalkoztatókban lévő feladatokat oldja meg:

Tegnap – az immár hagyományosan remek alkalom után – engem meghívtak János pásztorék ebédre, úgyhogy a fiatalok hazajöttek Apukájukkal. Sütöttem egy diós sütit Jánoséknak is, aminek akkora sikere volt, hogy alig hittem el, most vasárnapra, amikor is az egész család hivatalos hozzájuk ebédre, megint készítek valami finomat. Úgy tűnik, a csajszik kifáradtak Gyöngyi mamánál, mert Apci remek alvós képeket csinált róluk, amelyekre szerencsésen ráleltem a gépben – Kirike természetesen minden takaró felett alukál, Muckó pedig az én helyemen minden takaró alatt a kandalló forrósága ellenére :))))

A próba szuper volt, egy csomó új dalt tanultam; a vonatok viszonylag pontosan érkeztek, Apci megint megfürdette a csajokat és elmosogatott – szóval jól sikerült a tegnapi nap.

Ez a hétvége egy debreceni utat is tartogat, nőnapi ünnepi felekezetközi konferencia lesz, ahová mi is ellátogatunk Erikával, János pásztor feleségével: http://konferencia.szabkerdebrecen.hu/

Két digi oldalt és egy hagyományos kártyát készítettem. Ez Cupcake –cutie QP a túrós tésztát eszegető csajsziról:

Íme Jacqui’s scraps Countrytime nevezetű készletéből a szalagavató csoportképének emlékoldala:

És a kártya, amelyet Erikának készítettem, illetve az elsőn a boríték, a másodikon az előlap, a harmadikon a belső (milyen nagy becsben tartják ezeket Jánosék… hmmm…) – mind K&Company kitből, némi hullámpapírral, szalaggal, rostpapírral, tintázással, csillámmal, szegecseléssel, kenderfonállal és kedvencemmel, farkasfoggal kiegészítve, 3D hatással:

Végül, még egy nyaralás biztos már a horvátországi mellett: Tesómék meghívására Csokonyavisontán töltünk el négy kellemes napot június közepén. Köszönjük szépen! Szerény hajlékunk lesz hehe:

Ez a hét…

2010-02-25T16:04:00.001+01:00

… gyorsan telik, annak ellenére, hogy kissé a megszokottól eltér. Először is vasárnap ott maradtam a próbán, a többiek hazajöttek (az alkalom szokás szerint szuper volt, a dicséretben szárnyaltunk). Így először történt az, hogy egyedül legyek a gyüliházban; megebédeltem hozott anyagból, majd meglepően pontosan kezdődött a remek és jó hangulatú próba :) A vonat is viszonylag pontosan indult, de Orosházáról valahogy nem akart sikeredni; csak álltunk ott, várva a semmire, mikor már az összes vonat elment a többi irányba… kissé déjavú érzésem volt… aztán csak hazaértem, Poci az állomáson várt, míg a csajok Anci nénivel huncutkodtak otthon. Kifáradtam a hosszú nap után, úgyhogy annyira, de annyira jólesett, hogy Poci már ekkorra megfürdette a csajokat + a Rozival alias a mosogatógépünkkel el is mosogatott, sőt rend is volt mindenütt! Nálunk ez elég ritka, márminthogy a férfiember csinálja ezeket a dolgokat, úgyhogy példás férj módjára viselkedett az én párocskám, amiért nagyon, de nagyon hálás voltam és vagyok is.

Muckó már ekkor köhécselt, úgyhogy nem jött velünk délelőtt az alkalomra, hanem Macáéknál töltötte az időt Kirikével együtt. Hétfőn azért ment oviba, utána pedig Gyöngyi mamánál aludt és a keddet is ott töltötte. Ahogy hazaértek, úgy találtam, hogy nem lett jobban az eltelt két napban, sőt... Úgyhogy szerdán elmentünk Anikó doktornénihez, aki megerősítette a meglátásomat, miszerint tiszta hurut a csajszi. Antibiotikumot ezúttal nem kaptunk, de többet kell puffolnunk és szirupot kell szednie, ja és persze oviba se mehet. Jövő szerdán ugye a csabai szemészetre kell mennünk, úgyhogy majd utána fog csak ovizni. És újra visszatérünk a Multiplex Junior lekvárra, mert amíg azt ette, nem volt beteg, az Immuno alatt pedig igencsak… Apci ma már hozza is; Kirikémnek is fogok belőle adni, bár neki valahogy eleve erősebb a kis immunkája, mint Mucunak.

Ugyanezen napon volt a kis névnapkája is, boldogan vette birtokba a saját maga által kiválasztott játékait, melyekről már korábban beszámoltam. Ági mamáék is felköszöntötték a kis Drágát, úgyhogy szép nap volt összességében… jól viseli a náthát, végül is annyira nem vészes a helyzet… Kirikém folyton nyüstöli Nővérkéjét hehehehe.

Szóval tegnap benn voltunk Oh-n, úgyhogy nem alkottam, talán majd szombaton. Egyébként most mindenképp szeretnék előhívatni fotókat, mert egyrészt már ezer éve nem csináltattunk, másrészt az origófotókidolgozásnál most csak 19 Ft + egy 2000 Ft-os kupont is adnak fotókönyvhöz – ami szintén esedékes, mert decemberben függőben maradt.

Kirikém jól van, most itt vagyunk benn hárman a meleg kandalló mellett és huncutkodik persze – nagy boldogan pakolja ki a fiókból az alsóneműimet és teszi őket (szokása szerint) a nyakába :DDD

A végére pedig a héten nagy hatást tett magyar jégtáncpáros olimpiai Monti csárdása… szerintem büszkék lehetünk rájuk! Sajna még csak a torinói változatot találtam fenn a neten, a vancouverit nem, de ez ugyanaz a tánc, egyszerűen csodás!

szólj hozzá: Hoffmann Nóra

Alkotgatok, alkotgatok…

2010-02-22T16:02:00.001+01:00

Live your life cluster Sonjától, Strawberry Fairy papír, alpha GingerBread Ladytől:

What I like about me cluster by Linz + A nagy Levin blogtrain papír:

Hearfully yours farkasfog, a többi Joanne Bain Fairy Flossed samplerjéből:

A Nagy Levin blogtrainből:

Fánkot sütöttünk és nyaralást foglaltunk

2010-02-20T15:55:00.001+01:00

A mai napon – miközben a rengeteg sarat próbáltuk valahogy elegyengetni az udvaron, mert már alig lehet be-ki állni, borzalmasan fel van ázva minden, az utcáról ne is beszéljünk – fánksütésre vetemedtem. Ez annál is inkább érdekes, mert mióta együtt vagyunk Poccal, ami relatíve sok farsangot is magában foglal, talán ha egyszer próbálkoztam az igazi fánksütéssel és nem voltak valami jó tapasztalataim. Most – immár érettnek éreztem magam a feladatra, s mivel tudom, torták, kenyér és kifli sütésében profi vagyok (hehe), próbálkozom az igazi, nagymamám által mesteri szinten művelt, szalagos fánk megsütésével. Persze, a modern technikát segítségül hívtam: a kenyérsütő dagasztotta és kelesztette első körben a simán beledobált alapanyagokat csodásra. Csak a tejet és a margarint olvasztottam kissé fel, s tudva, hogy a fánké a legkényesebb kelt tészta (legalábbis a Horváth Ilona-féle szakácskönyv szerint), én egy valahonnan netről begyűjtött recepttel próbálkoztam, ami tuti sikert ígért. És valóban… Nagyon büszke vagyok magamra, mert hatalmas, csodálatosan szalagos, belül eszméletlen puha-hálós-hólyagos, kívül lágyan ropogós lett… a család csak úgy falta… Muckó egyfolytában dicsért és alig akart (gulyás)levest enni előtte, hogy maradjon több hely a pocijában… Apci szerint is olyan lett, mint a nagykönyvben meg van írva…

De lássuk a képi bizonyítékokat, hiszen messziről jött ember… hmmm….

Ilyen szépen megkeltek:

És ilyen széppé sültek ki:

Azok a bizonyos szalagok:

A kis segítségem:

És a másik, akinek nagyon ízlett élete első fánkja:

Ha te is szeretnél ilyen elronthatatlan finomságot, íme a recept.

Hozzávalók:

3 dkg élesztő (nekem egy csomag instant volt, most azt leltem itthon)

3 dl tej (megmelegítettem)

6 dkg vaj (margarin volt és kicsit felolvasztottam)

5 tojássárga

2 ek. cukor

1 ek. rum (ez kimaradt, mert nincs is itthon, meg a gyerekek miatt)

50 dkg liszt

csipet só

Szóval én mindezt bedobáltam a kenyérsütőbe, és a szokásos 1.50-es programmal dagasztottam, kelesztettem. Akinek nincs ilyen, annak marad a kézi erő… Apró hólyagosnak kell lennie, akkor jó (ez nem az én világom, sajna).

Aztán lisztezett deszkára borítottam, kezemmel ellapítottam olyan ujjnyi vastagra, kiszaggattam és még félórát kelesztettem (ebből háromnegyed lett, mert az udvarrendezés elhúzódott, de nem ártott a tésztának). A kedvenc nagy, fedős Tefalomban sütöttem, mérhetetlen sok, meleg olajban (nem szabad túl forróban, mert akkor nem sül át). Az első felét fedővel kell, és amikor beleteszem, figyelni kell rá, hogy az legyen alul, ami a deszkán is volt, plusz egy kicsit benyomogattam a közepét alul a lekvártartó lyuknak:) . Fordítás után már nem kell rá a fedő. Papírtörölközőre kiszedegettem és a Muckó porcukrozta, mint a mellékelt fotón is látható. Alig maradt belőle uzsira, úgyhogy nagy étvágyú 3,5 fős családnak való az adag :))))

A hagyományoknak megfelelően first minute foglaltunk idén is szállást: ezúttal júliusban Dalmácia, azon belül is Marina lesz a cél.

Ebben az apartmanban fogunk lakni:

És ilyen lesz a kilátás :D:

Már alig várjuk… remek a part, a közelben csodaszép látnivalók, pl. a Krka vízesés és Trogir… hmmmm…

Felszalagavattak; szemészeten jártunk; Kirike naggggggyon fogzik; oldalak

2010-02-16T15:35:00.001+01:00

Szombaton felszalagavattak: nagyon megható és különleges élményben lehetett részem. Büszke voltam és szomorú egyszerre, mivel mégsem az én osztályom ez már… :(( …felnőttek, lassan leérettségiznek, sokan továbbtanulnak, de nagy örömömre többen maradnak is 13.-ban, úgyhogy fogom tanítani őket szeptembertől, ha visszatérek a Táncsics nagy fedélzetére… Szerintem – elfogultság nélkül persze – az övék volt a legjobb búcsú-filmecske, valamint a táncuk is jól sikerült. Sok szép eredményt értek el az elmúlt évek alatt, amikre büszkék lehetünk.

Vasárnap remek alkalmunk volt a gyüliben, Poci tanított ezúttal a dicsőítés gyakorlati kérdéseiről, ami sokakban váltott ki hatást – kiben ilyet, kiben olyat… A dicséret is jól ment, utána délután – mivel közös disznótoros ebéd volt, frenetikus, bőséges – korábban kezdtük a próbát, és azt hiszem, beleadtunk apait-anyait, úgyhogy csodás nap volt ez is. Muckó is remekül érezte magát kis barátai társaságában, csak a kitágult “kupillája” (ahogy ő mondta zabálnivalóan) miatt kellett óvatosabban szaladgálnia.

Hétfőn megjártuk a várva várt szemészetet. Időben ott voltunk, azonban behívtak előttünk még pár embert, úgyhogy kicsit nehezen tudtam kordában tartani a várakozás hosszú perceiben az igencsak izguló Muckót. Végül behívtak minket. Azt hozzá kell tennem, hogy előtte ugye 5 napig történt a pupillatágítás, amelyet viszonylag jól is viselt a Drágám. Ezt a doktornéni és asszisztensnője is örömmel konstatálta. Bemérték, vizsgálták különféle eszközökkel a szemecskéket, és úgy tűnik, annyira mégsem kell erős szemüveg, mint ami – némiképp ideillő hasonlattal élve – első látásra kellett volna. De még most sem távozhattunk szemüvegrecept birtokában: újabb időpont, március 3-a reggel 8.40 – ekkor kapunk reménység szerint és egy újabb, ezúttal már visszahúzódott pupillával végzett vizsgálat után receptet. Majdcsak cirka másfél-két hónap után eljutunk odáig is… Nagyon jól viselkedett, és megbeszéltük, ha így lesz, utána együtt megyünk a Müllerbe és névnapi ajándékot választhat magának. Nagyon ügyesen “vásárolt”: egy spongyabobos kiegészítős Steffi baba és egy balerinás puzzle mellett döntött, miután kábé egy órahosszáig nézelődtünk a játékosztályon.

Közben Kirikém Gyöngyi mamánál volt, és a változatosság kedvéért megint lázas lett – és megint minden egyéb tünet nélkül. Felhívtuk Anikó doktornénit, aki azt tanácsolta, egy pillantás erejéig azért megnézné a gyermeket, úgyhogy a délutáni rendelésre elvittem Aprókánkat. Ekkorra hatott a lázcsillapító és remek hangulata is volt – leszámítva, hogy mint kiderült, egyszerre megindult vagy négy fogacska, úgy be van durranva némelyik, hogy szinte hólyag van a kis ínyecskében – ez az okozata (mint az egyik weblapon olvastam, és nem pedig oka!) a láznak. Ráadásul, nem alul jön elöl a már meglévő kettő mellett közvetlenül, hanem a hátsó nagyobb (azt hiszem, örlőnek hívják) fog; ennek a hegyét már látta doktornő áttörni, aztán ma reggelre én még egy hegyet észrevettem elöl, ami a “rend” szerint következne. Szóval eléggé megszenvedünk ezzel a következő négy foggal; nem rémlik, hogy Nagymuckóval lett volna bármi fog-problémánk – no de annyira nem egyforma a két gyermek… Amúgy jól eszik és remek a hangulata, nem úgy, mint 2 hete a háromnapos láznál. Némi hasmenése is van (megintcsak fogzási tünet), bár az a Cataflam miatt is lehet. Jókat huncutkodtunk ma délelőtt is, miután levittem a lázát, mert sajna 39 fokkal ébredt, bár az éjszaka nyugodtan és láztalanul (miután este lehúztam) telt.

Kiki Designs Carnaval nevezetű kitjéből több oldal is született ma (a harmadiknál felhasználtam még a Pixel Scrapbooking Polaroid keretét is):

És egy gyorslap a végére - Heartfully yours QP:

Friss képek a pénteki farsangról és némi hintapalintázásról

2010-02-15T17:22:00.001+01:00

Közkívánatra íme, az ovis farsang legjobban sikerült fotói (természetesen albumoldalak is hamarosan, talán már holnap):

Szűcs Gergővel (olyan szééééééépek, igaz??):

Pencz Fannival:

Két vagesz apuka, akik szintén beöltöztek:

Vonulnak a jelmezesek:

Közös verselés-éneklés közben:

Szappanbuborék-fújó verseny:

Borbély Levivel táncol a Muckó egy újságpapíron, amit egyre kisebbre és kisebbre hajtogatott az óvónéni:

Táncitánci Zsuzsika óvónénivel:

És a hintapalintás csajszik:

No és nem lehet elég korán kezdeni – a mosogató csajszi (annyira szerette volna csinálni a Drágám…):

Valentin jegyében

2010-02-11T14:54:00.001+01:00

A héten túl sok extra nem történt – sokat babáztam, nagyokat nevetünk együtt a csajokkal, amikor táncolunk-énekelünk együtt. Apci ma valami egész napos (sőt estébe nyúló) céges rendezvényen van Szegeden, úgyhogy Muckó itthon van velünk. Jól elvoltunk egész nap.

Tegnap Anikó doktornéninél írattam gyógyszereket a Nagyobbiknak, kiváltottam ezeket és a Mucu szemcseppjét, amit most 5 napon keresztül kell cseppenteni a szemecskéjébe, hogy táguljanak a pupillái. Hétfőn ugyanis irány végre Csaba, vizsgálat, szemüvegfelírás… Érdeklődtem az optikában, ahol Poci kontaktlencséjét szoktuk megrendelni-megvásárolni, ők azt mondták, hogyha nem túl bonyis a szemüveglencse, akár 1 nap alatt el tudják készíteni. Aranyos kereteik is vannak, majd választunk együtt egy csinikét… bízom benne, hogy nem fogják miatta piszkálni az oviban…

Aztán hazahoztam a szalagavatós ruhámat a butikból, ugyanis szombaton délután még az is lesz. Nagy-nagy örömömre kedvenc kolleganőm, Helgus tűzi az én szalagomat. Nem akarok sokáig maradni, hiszen másnap vasárnap szolgálok (Poci is, aki tanítani fog) és időben kell kelni, meg ugye amúgy is hosszú az a nap. Ezúttal érdekes események elé nézünk, mert alkalom után közös lakomát rendez a gyüli, pontosabban egy testvérnő felajánlott egy fél malackát, és az ebből készült fincsiségeket fogjuk együtt elpusztítani. :))) Biztosan remek lesz!

Ja, és holnap ovis farsang, ahová én is megyek a Mucuval és természetesen a fényképezőgéppel felszerelkezve.

Valentin-nap jegyében Pocis képeket dolgozgattam fel.

Szunyó Valentin kitjéből egy viszonylag friss képpel (ezen eredetileg egy fakanállal szerepel a családfő – nem a főzés célját szolgálta, de azt nem tettem rá hehehe):

ByBecca Guess how much I love you kitjéből Me, myself and I wordarttal fűszerezve egy régebbi képpel, amit nagyon szeretek:

Jártunk erre-arra megintcsak

2010-02-08T14:40:00.001+01:00

Megjártuk először is ugye Szegedet szerencsésen. Oda is találtam (zárva a rakpart ugyanis), a klinikához közeli parkolóhelyet is találtam, sms-ben sikeredett is parkolójegyet vennem, majd olyan fél 11 fele le is csüccsentünk várakozni. Nem is kellett túl sokat: szólítottak bennünket! Kirikém elkápráztatta a professzor urat és az asszisztensnőt egyaránt: rögtön belopta magát a szívükbe. Megállapították, hogy továbbra is várnunk kell – ha majd elkezd beszélni, látszik igazán, hogy mennyire is zavarja a hasadék. Addig is nyugodjunk meg, még kétévesen sem késő a műtét, sőt. Mivel nincsenek sem visszatérő fülbajaink, sem egyéb betegségeink, valószínűleg összességében nagyobb áldozat lenne a műtét (ami nem valami kis beavatkozás, ahogy sejtettük), mint ha egyelőre nem teszünk semmit. Úgyhogy ezzel az elhatározással hagyhattuk el a vizsgálót, miután megegyeztünk, hogy fél év múlva újabb kontroll…

Pénteken voltam benn a gimiben (miután végiglátogattam a fodrászt és a körmösöm – kaptam szép szőke csíkokat a hajamba és egy szép új műalkotást a kacsóimra), Helgusom szeretett volna beszélni velem. Felajánlott egy lehetőséget: TÁMOP pályázat keretében lehetne angol szakmai nyelvet tanulni – 3 hét Budapest, majd 1 hét szünet után 3 hét Anglia… hááááááááááááááát, végül is nekem van a legtöbb és a legkisebb gyerekem a munkaközösségben, úgyhogy én aztán marhááááááááááááára ráérek… hehehehe, március elején lesz egy válogatás Szegeden, oda lehet, hogy elmegyek, de hogy utána mi lesz????? Bele se merek gondolni; mindenesetre Zs nagyon támogatná, mert ilyen lehetőség nem gyakran adódik az ember számára… ősszel egyébként pedig (az is pályázat lenne), lehet, hogy Spanyolországba megyünk tanulmányútra, de az csupán egy hét lenne, nem ilyen sok, mint ez. Úgyhogy csupa izgalom az élet.

Vasárnap pedig alles családostul mentünk ezúttal Csabára – a Dédinél és Maca mamánál (ahogy Muckó hívja) töltötték a délelőttöt a csemeték mindannyiójuk nagy-nagy örömére. Mi – már mondanom sem kell – frenetikus alkalmon vehettünk megintcsak részt - most Jani tanított igen-igen meggyőzően és felszabadultan, előtte-utána remek volt a dicsi, melyhez szerény személyem is hozzájárulhatott. Azután egy tesó házaspárhoz voltunk hivatalosak ebédre, majd pedig a szokásos dicsipróba következett. Ennek második felén az én drága kis aprónépeim is ott voltak, annyira édes és jó babaként viselkedtek, figyeltek, táncoltak és élvezték a zenét – és Kirikém hatalmas, csodálkozó szemekkel nézte Anyuciját, ahogy énekelt… Szeretlek Benneteket!!!

Friss alkotások a végére – ez a Jady Day Studio Happy Mommy kitjéből készült, Wild and crazhe clusterrel:

Allacik oldaláról lifteltem némi módosítással, melyet a Pink nevű freebie készletből készítettem:

Ovis oldal és desktop qp

2010-02-03T15:22:00.001+01:00

Egy újabb ovis oldal: Winter means joy varrás (A-liya), Shannon Pieces of me cluster, valamint Heartfully yours (Bon Scrapatit) papír harmóniája a szavaló micimackósokról:

A februári háttérképem (desktopom) pedig Shabby Princesstől való és szupercuki szerintem a csajszikkal:

Itt a bal oldalon jól elférnek az ikonok. Szeretem az ilyen elrendezéseket naptárral együtt.

Kirikém javulgat továbbra is, úgyhogy holnap megcélozzuk Szegedet, mert esedékes az egyéves hasadékvizsgálat. Remélem, összejön, mert csak a hónap első csütörtökjén van ott többféle szakorvos is egyidőben.

Túl a 3 napos lázon

2010-02-02T15:16:00.001+01:00

Hát ezen is túlestünk Kirikémmel – a háromnapos lázon, azaz roseola infantumon. Szombaton már érezhető volt, hogy nem az igazi a kedélye a kiscsajszinak, melegecske volt, de még jól elpancsizott az esti fürdés közben. Éjszaka aztán többször sírva ébredt, én át is mentem megnézni, hogy lázas-e a gyanúnknak megfelelően, de normálnak éreztem a hőjét. Érdekes, hogy szinte minden rezzenésére felébredek – miközben Apci úgy horpaszt mellettem, mint a duda. Hiába, az anyai fülek (és ösztön) :)))

Aztán vasárnap reggel normális hőmérséklettel indultunk Csabára, illetve Kirikénk Gyöngyi mamánál volt szokás szerint. Késő délután hívott Gyöngyi, hogy 39 feletti Kircsi láza, nagyon rosszkedvű, adhat-e neki valamit stb. Persze, mondtam, azonnali priznic mehet, de nem ám csak lájtos csuklóra-bokára, mert az kutyafüle, hanem törzsre + volt a pelenkázótáskában Nurofen, abból is adjon feltétlen. Aztán végül a szomszédból kerített Mexalen kúpot, azt adta be, na mindegy. Természetesen – mondanom se kell – szuper napon voltunk egyébként túl, délelőtt fantasztikus prédikáció volt by Poci és dinamikus, áldott dicsi, majd János pásztoréknál fenséges családi ebéden vettünk részt, utána szintén szuper dicsipróba… csak közbejött a hívás… “némi” aggódás… mi lehet a baj??? Köszönöm ezúton is Anyósomnak a gyors cselekvést, Jánoséknak az együttérzést és a folyamatos érdeklődést!

A dolgot izgisebbé tette, hogy másnap Pocinak Szegedre kellett korán menni, úgyhogy délutánra kellett az autó – végül a délelőttöt itthon töltöttük Kirikémmel, vagyis nem az igazi Kirivel, mert aki itt volt velem, az nem ő volt. Egyfolytában sírt, nyűglődött, nem akart enni, csak inni, kedvetlenül tett-vett, már amikor volt hozzá kedve… nem csodálom: 38 alá nem ment a láza szegénykémnek… Azután észrevettem, mintha kezdene pettyesedni a pocija. Na, újabb tünet: irány a net – és lám, rátaláltam a 3 napos lázra egy csomó helyen, és totál ráillett a csajszira, mivel a lázon (és a nyűgin, étvágytalanságon) kívül az égvilágon más tünete nem volt, se egy kis orrfolyás, se köhögés… A délutáni rendelésre már ott is voltunk, s ahogy megmutattam a pöttyöket Anikó doktornéninek, egyszerre vágtuk rá: ez a háromnapos láz! Éljen a net! :))) Semmi teendő a lázcsillapításon kívül, hiszen ezt vírus okozza, magától el fog múlni. Szinte varázsütésre, ahogy hazaértünk, már hőemelkedése volt csak, majd fürcsi után – elalvás előtt 37 körüli normál hője! Ma reggel pedig 36,8-cal ébredt egy derűs, gyönyörű pettyes csajszi! Itt már ebéd után mosolyog az optikába :)) úgyhogy visszakaptam az én drága Babámat!

Az e-paciens.hu jól leírja az átélteket: A felelős kórokozó egy vírus, a humán herpeszvírus 6. A betegség cseppfertőzéssel terjed. A tünetek hirtelen alakulnak ki, magas láz (39-40ºC), enyhe légúti hurutos tünetek (orrfolyás, kis köhögés, torokfájás) – mondjuk ez nem volt egyik se. A gyermekek általános állapota jó, de előfordulhat hányás, hasmenés, étvágytalanság, nyugtalanság, álmatlanság – nem volt jókedve egyáltalán... Általában a betegség 3. napján a láz oldódik és megjelennek a kiütések, először a törzsön, főleg a háton, majd ráterjednek a nyakra, a fejre és a végtagokra is. A kiütések nem viszketnek és pár napon belül nyomtalanul eltűnnek. Ritkán tapinthatóvá válnak a nyaki nyirokcsomók. Szövődmény ritkán fordul elő. A terápiája tüneti. Fontos a lázcsillapítás, (a lázgörcs kivédése miatt), a megfelelő folyadékbevitel. Antibiotikum adására nincs szükség.

A pocikánk (sajna nem túl éles, mert folyton izgett-mozgott a modell :)), talán azért a lényeg látható):

És néhány oldal a végére. 10 things cluster by Neenee és SAHM Choose the right papírjának kombinációján a szülinapi bulin horgászós játékkal játszadozó gyermekek :) :

Promising Claudi clusterje és A new beginning papír (Ninie-től) találkozásában Tata és Kirike szintén a szülinapon:

És végül óvodai fotókból Kindyworld collab felhasználásával készítettem a tűzoltóságon látogatást tett Micimackó csoportról, rajta a Muckó fekete kabátban és rózsaszín sapiban (köszönet érte a micimackocsoport.eoldal.hu-nak):

Szemészet + oldalak, oldalak megint…

2010-01-28T16:08:00.001+01:00

A szemészeten Csabán nem fogadtak túl tárt karokkal bennünket – és akkor enyhén fogalmaztam. Még azt is a fejemhez vágták, hogy nem oda tartozunk, dehát menjek Gyulára??? Igenis, mivel nincs gyerekszemész az áldjamegazisten Orosházán, Csabára kell mennünk. Ja, és tudom-e vállalni, hogy hordom kontrollra??? Ááá, nem, csak szórakozgatok itt jókedvemben. Erről ennyit. Drága Nagynénémnek köszönhetően azonban mégis bejutottunk a délelőtt folyamán. Ezúttal csak egy hozzávetőleges vizsgálatot végeztek el, hiszen a pontos beméréshez pupillatágításra lesz szükség. Mindesetre megállapították, hogy valóban gond van a szemével a Mucunak, olyan 2 és 3 dioptria között fogunk máris indítani :((( Kaptunk egy időpontot február 15-re, amikor is ötnapos pupillatágítás után végre reménység szerint felírják a szemüveget.

Néhány oldal (jujj a mércés 12 hós még mindig várat magára), ezúttal hagyományosak is vannak a szokásos digik mellett.

Tstroud Little blue box QP-ján a széken üldögélő csajszi:

Be inspired by Amy – a szülinapi buli fotóiból, az egyik ünnepelttel:

I can’t believe she’s one kitből egy naggggggggggyon babás saját oldal a másik ünnepelttel:

Tempus fugit It’s my party QP a gyertyafújásról:

Tempus fugit It’s my party clusterje + Pajama party collap papírok Tattáról és unokájáról:

Végül a hagyományos lapok – ezek tulajdonképpen üdvözlőlapok; az egyiket Arankának csináltam a gyülibe (ez a lepkés), a másikat pedig a Mecseki családnak ajándékkísérőnek, vasárnapra (ez a kék virágos). Mindkettőhöz készítettem borítékokat is, ez látható a lapok alatt, amelyekből először az előlap, majd a belső rész látható. Van rajtuk szegecselés, szalag, chipboard díszek, krétázás, 3D-ssé tett virágok, kenderzsineg stb.

Oldalak, oldalak…

2010-01-27T15:14:00.001+01:00

Delicious Scraps Sweetheart QP-ja:

A két tojáskám Fiori papíron és gmdesigns clusteren:

Ii, azaz Ivy’s inspirations Colour of love minikitjéből:

Fokhagymakrémleves receptje - közkívánatra

2010-01-26T22:22:00.001+01:00

Ez a mennyiség 3-4 személynek elegendő, vasárnap négyszeres adagot csináltam.

Hozzávalók:

5 gerezd fokhagyma
0,5 dl olaj
1 púpos evőkanál liszt
0,7 liter húsleves (kockából vagy vegetával főzve is jó)
0,3 liter tejszín
bors, só, kakukkfű, szerecsendió
reszelt (füstölt) sajt
pirított zsemlekocka

Elkészítés:

Egy lábasban felhevítjük az olajat, majd rászórjuk a lisztet, de nem pirítjuk, csak futtatjuk. Ezután beletesszük az apróra vágott vagy fokhagymnyomón átpréselt fokhagymákat, és jól elkeverjük. Öntsük fel a húslevessel, majd tejszínnel. Ízesítsük fűszerekkel, majd hagyjuk, hogy egyszer felforrjon körülbelül 5 percre. A levest sajttal, valamint zsemlekockákkal tálaljuk.

Mozgalmas hét a hátunk mögött

2010-01-25T14:27:00.001+01:00

Végül a tervezett szemészet kimaradt. Hétfőn egész nap nem volt hangja a Muckónak, először azt hittük, csak sokat kiabált a gyerekekkel a gyüliben. Egyébként ez is igaz; eszméletlen, micsoda hangzavart csináltak. De nem – hétfő estére légzési nehézségei is lettek, mintha kruppos lett volna, össze volt szűkülve a légcsöve a kis Drágának. Egész éjszaka virrasztottam mellette, alig aludt szegénykém… Kedden tehát orvoshoz mentünk – de nem szemészhez –, aki megállapította, hogy az időjárás, a lég- és porszennyezettség együttesen járult hozzá az állapotához. Talán emiatt nem is fertőző, hiszen Kirikénket is féltem. Kaptunk antibiotikumot, péntekre már szinte teljesen jól is lett a csajszi, úgyhogy nem volt akadálya a szombati ünneplésnek. Én szintén kedden értem el a mélypontot – tiszta hurut lettem, de nem mentem dokihoz, hanem házi gyógymódokhoz, Neocitránhoz és orrsprayhez fordultam, és péntekre én is jól lettem. Apci a hét közepén kezdett panaszkodni, hogy szúr a melle; ő el is ment a háziorvoshoz, aki többféle cuccot is felírt neki, de aztán vasárnapig nem igazán lett jobban. Kirikénk hála Istennek, szinte makkegészséges, igazán stramm a csajszi, hogy ennyi göthös mellett így bírta :))))

Úgyhogy pénteken elhoztam a tortát, csodaszép lett és nagyon fincsi is. Sütöttünk a Muckóval islert csütörtökön, segített a csokikenésben és a lakás takarításában is, mert már sokkal jobban volt. Szombaton már jó reggel elkezdtem serénykedni, hogy mire megérkeznek az első vendégek, folyamatban legyen az ebéd. A karácsonyi sikeren felbuzdulva most is fokhagymakrémlevest készítettem, de ezúttal füstölt sajtot vettem hozzá – remek választásnak bizonyult, mert mindenkinek nagyon ízlett. Időtakarékosság miatt kész zsemlekockákat vásároltam, a tecsóban találtam viszonylag nagy mennyiséget viszonylag elfogadható áron és mint kiderült, fincsi ízben.

Másodiknak borsos (csontnélküli) karajszeleteket sütöttem hirtelen lisztben átforgatás után, majd utána lassan, tepsiben párolgattam tovább. Sűrű besamelt készítettem tejföllel, gombát összepároltam hagymával. Ezt tettem rá a kész karajszeletekre, majd rá még némi reszelt sajtot grilleztem hmmmm. Csirkemellfilé roládokat tekertem sajttal-sonkával, majd a hasonló nevű knorrszósszal sütöttem össze (ez Nagymuckó nagy kedvence). Aztán még némi zöldfűszeres csirkecombi is akadt, köretnek meg ananászos-kukoricás rizst és hullámos sültkrumplit rittyentettem. Meggy- és sárgabarackbefőttel kínáltam. A fogyasztásból ítélve ízlett mindenkinek :))

Először Maca nagynéném érkezett meg, majd Anyáék Anyósommal (aki némi lúldlábszállítmányt is hozott), végül végszóra Tesómék is. Kölcsönös ajándékosztás után ültettem asztalhoz vendégeinket, majd jóízűen megebédeltek. Én most inkább a háziasszony szerepében sürögtem-forogtam, hogy minden időben asztalra kerüljön a nyolc vendég számára. Képeket főleg Tatta készített, úgyhogy azok majd később kerülnek át hozzánk, természetesen készülnek újabb oldalak is belőlük! Ebéd után közös játék, beszélgetés következett, úgyhogy nagyon kellemesen telt el a délután is. Kaptak a lányok szebbnél szebb ruhákat, Muckó hajbavalókat is, a kis Drágáim csupa boldogságok voltak (egyébként feldíszítettem nekik a konyhát, voltak lufik meg Happy birthday felirat is). A nagyszülői különítmény előbb távozott, Tesómék még maradtak kicsit tovább, rendbe tettük a konyhát, visszaállítottuk az eredeti állapotokat. Végül aztán ők is elindultak… szép, szeretetteljes nap volt!

Ekkor még úgy tűnt, hogy mindannyian megyünk másnap Csabára gyülibe. De Poci az éjszaka rosszabbul lett; úgyhogy reggel el kellett döntenem, mivel megyek: busszal vagy autóval? Végül a kocsi mellett voksoltam, mert a busz túl hamar indult és este is hamarabb kellett volna eljönnöm a próbáról. Úgyhogy ezúttal én képviseltem csak kis családom; a hangom szinte 100%-os volt, tehát simán tudtam szolgálni és a délutáni próba – a remek vendéglátás után Jánoséknál – szintén csodásan sikerült. A jövő héten reménység szerint ismét teljes létszámmal tudunk menni – nagyon hiányoztak a csajszik és Poci is természetesen. Muckó szinte a nyakamba ugrott, ahogy hazaértem. Egyébként az út tiszta izgalom volt, csak hogy ne unatkozzam; odafelé vagy húsz fiú- és lányfácán randizott egyszerre (!) az út közepén, ahol később egy róka sétálgatott át. Visszafelé pedig akkora volt a köd, hogy majd’ kigúvadt a szemem, mire hazaértem. De akkor is megérte, és szerencsés volt az utam!

Néhány régebbi fotó feldolgozása következik clustertömegekkel a végére. Ez Welcome to the world papírból (dawn in skip design) és Binty’s Just Breathe clusterből készült:

Ii Winternights készletéből (természetesen gyerekpezsgő van a képen :)

Blue snowflake papír (SB Bells on bobtails kit) + ScrapElf clusterje Gömbiről, a hókutyáról :)

Még mindig karis oldalak :) és némi beszámoló az elmúlt napokról

2010-01-18T15:28:00.001+01:00

Lassan fogynak a tavaly év végi fotók, s máris itt tornyosul egy rakat idei is. Nem győzöm feldolgozni őket, pedig igyekszem gyorsoldalakat és szívemcsücske-clustereket használni. De így se nagyon fogynak…

Golden Girls Berry merry papírja és jjscraps clusterjének összhangja a Muckókával:

SDD GPS SD QP – azaz Kiri esete a tanuló kutyussal:

FTD SBA WC QP – szépséges mosolyú Kircsikénkkel:

QP Santa by Moninda – Muckó ajándékbontásáról és –listájáról (biztos kifelejtettem valamit róla :))):

Ezek után lassan készen áll a fotókönyv alapja, amit halasztottam karácsony előttről, mivel úgy szeretném, hogy 2009 legszebb pillanatait – scrapbe és szövegbe öntve – egyaránt tartalmazza. Lassan összeáll a 2009-es évi alapanyag :))

Az elmúlt hét röviden: kiderült, hogy Muckó szemét gyermekszemésznek kellene megvizsgálnia, mert valószínűleg szemüvegre lesz szüksége, úgyhogy holnap megyünk Csabára – mert “természetesen” Orosházán nincs gyermekszemész. Kirikénk kapott egy szabadon választható oltást, ami a meningococcus (agyhártyagyulladás) ellen védi meg és státuszt is csináltak. Majd készül természetesen erről is egy oldal méretekkel meg minden.

Jövő szombatra tervezzük a szűk családi ünneplést, amelyre megrendeltem már a tortát is, a csajszik fotójával lesz, hólabda torta. Kíváncsian várom, hogy fog ízleni. A menü is lassan összeáll, plusz nagy örömömre úgy tűnik, Tesómék is erre járnak majd :))

A hétvégi gyüli megintcsak szuper volt, ezúttal megvárt a kis családom, sőt, a dicsipróba végén együtt jammeltünk mindannyian – remekül éreztük magunkat!

Egy saját és egy gyorsoldal

2010-01-14T16:08:00.001+01:00

Ezek a csajok hatalmas mennyiségű, rendkívül gyönyörű fotótémát adnak nekem, természetesen nem győzöm feldolgozni.

Mitsybelle Radiance készletéből csodaszép Kirikénkről készítettem egy saját oldalt – aki nem mellesleg folyton mosolyog.

The Scrappy Kat Whimsical winter QP-ja, a Minimaxon tűnődő szépséges Muckóról, direkt meg-timemachine-ozott képekkel.

Kirike egyéves!

2010-01-12T15:07:00.001+01:00

Drága kisebbik kincsünk, eme blog névadója a mai napon egyéves lett! Sok szeretettel gratulálunk, kívánunk jó egészséget, boldogságot, vidámságot és sok-sok örömöt Neked, szépséges gyermekünk, Kira Nadin!

Néhány gyorsoldal; ez Birthday Bliss QP by Juliemarie Designs:

Garden of delight QP a DoudousDesigntól (ennek a lánynak nagyon szép QP-jai vannak!):

Ez is tőle van, Chic Fou a neve – a pizsamapartis csajokról készítettem.

Még mindig karis oldalak + hétvégi nagy szülinap

2010-01-11T16:29:00.001+01:00

Alig győzöm feldolgozni a szuper karácsonyi fotókat, de muszáj, hiszen hamarosan érkeznek a következők; holnap Kirikém egyéves lesz, erről is kell jópár oldal, úgyhogy lesz mit csinálni a közeljövőben is.

Ez Gemini Creations clusterje Shannon Jackson egyik szép karácsonyi papírjával (Charming Christmas Kit):

Delicious Scraps Charming X-mas megakitjéből:

Az első karácsony csodája Kirikénkkel (Christmas Spirit by The Latest Scoop, Too):

Hát ennyi ihletem – és időm – volt ma az alkotásra.

A hétvégén hatalmas hatvanadik születésnapi partin voltunk, a Keresztanyám érte el ezt a szép kort, akinek innen is még egyszer gratulálunk! A január erősen bővelkedik születésnapokban, hiszen ugye kis családunk mindhárom nőtagjának ekkor van (sorrendben nekem 10-én, Kirikének 12-én és Muckókának 22-én), úgyhogy mi is tervezünk egy kisebb, szűk családi körre kiterjedő ünneplést majd a hónap második felében. Ám a fentebb említett buli igen nagyszabásúnak mondható, összegyűlt a család apraja-nagyja, körbe lett csodálva Kirikénk, hiszen akadt, aki még nem is látta. Muckó unokanővérem kislányával, Boldával adta elő a Boldog születésnapot című Halász Jutka klasszikust (talán videó is lesz róla közzétehető formában hamarosan), szóval nagyon jól viselkedtek az én kicsikéim, mi pedig remekül éreztük magunkat, volt habzsi-dőzsi rendesen.

Szülinapi lapok legszebbjei

2010-01-10T16:26:00.001+01:00

Ma betöltöttem a 34-et. :)) Kaptam ám nagyon sokat, a szülinap.net-től kezdve a digitalscrapbookplace-ig bezárólag rengeteg helyről, e-mailben, iwiw-en, barátikörön stb. Mindenkinek nagyon szépen köszönöm, hogy gondolt rám! A DSP-től még egy szép szettet is kaptam ajándékba :))))

Feldolgozott fotók + I love MÁV

2010-01-07T15:55:00.001+01:00

Szánkózás még tavaly (mle Card Trim the tree papír+ Ronika clusterje):

Ez is (minden Studio Ziska Lonely szett):

Az elmúlt vasárnap élményeiről röviden: az istentiszteleten nagyon buzdító és tartalmas Poci-prédikációt hallhattunk, mivel János pásztort elszólította a munka. A dicséretet így a fia vezette, ebben részt vettem én is – egész jól és némileg rendhagyóan sikerült. Azután kis családunkat meghívták Jánosék ebédre, fenséges falatokat fogyaszthattunk el együtt és jót is beszélgettünk. Ezek után én kis családunkat hazabocsátottam, jómagam pedig ott maradtam dicsipróbán. Ez volt az eddigi legeslegszuperebb próba, amin valaha is részt vehettem! Tökéletes összhangban tudtunk dicsőíteni és a hangom is egyre inkább kiteljesedett – János már megint zavarbaejtően magasztalta az “énektudásomat”. Azután kirepített az állomásra, megvettem a jegyet és a kis késéssel Gyuláról befutott vonatra felszálltam. Egyszer csak elment a világítás, a fűtés és leállt a mozdony. Vártunk és vártunk, belebújtam a jó meleg bundámba, hogy ne fázzak agyon. Végül egy kalauznő tájékoztatott minket, hogy lerobbant a mozdony és ki kell cserélni, kb. fél óra. Fél óra elteltével nem történt semmi, majd később, kb. 3/4 óra múltán szólt ismét ez a hölgy, hogy ha hamarabb el szeretnénk indulni, tanácsolja, hogy szálljunk át a menetrend szerint következő vonatra, ami pár sínnel arrább várakozik. Mivel vasárnap volt, és pont a szünet vége, rengeteg diák, egyetemi hallgató is szeretett volna visszajutni Szegedre. Az eredeti vonatunk egy jó hosszú szerelvény volt, de így is tömve – namármost a másik, amire át lettünk terelve, az kb. 3 kocsiból állt. Én – mivel nem volt ezer bőröndöm és csomagom – viszonylag gyorsan át tudtam szállni, és helyem is lett. De rengetegen mint a szardíniák, állva voltak kénytelenek utazni, nem is beszélve azokról, akik még a vonat előterébe sem fértek fel. Több mint 70 perces késéssel indultunk utunknak végül. A kalauznő kiderítette, hogy megvár Orosházán Komlós felé a csatlakozás. Pocit is azért – mint aki már nem bízik a vasútban – megkértem, hogy hívja már fel az orosházi állomást, hogy biztosan bevárja-e. Neki egyértelműen azt mondták, hogy nem, az már elment, majd csak az egy órával később indulóval mehetnék, 9 után tán már haza is érnék az eredeti 7 óra helyett. Ezért ezen “egyértelmű” hírek miatt úgy döntöttünk, inkább bejön értem Oh-ra Poci. Nagyon jól tette. A kalauznő tévedett, az orosházi állomáson már se híre, se hamva nem volt a komlósi vonatnak. Picit vártam és megérkezett az én felmentő seregem – Poci képében, akivel viszonylag emberi időben haza is értünk, miközben a két csimotára a szomszéd bácsi vigyázott. Hát ezért a címben szereplő I love MÁV!

Végül Két összeillő ember by Nuszi:

Angyal-oldalak :))

2010-01-02T14:49:00.001+01:00

Jázmin angyal (ByBecca Wintersong blogfreebie készletéből)…

… és Szilvi angyal (DitaB Red Christmas és Mary készleteiből).

Két videó a karácsonyi ünnepi istentiszteletről

2010-01-02T09:24:00.001+01:00

Jázminka és Eszter közös kis dala:

Jázminka verse, közben Kirikénk a háttérben :)):

Áldott új esztendőt minden kedves olvasómnak!

2009-12-31T15:41:00.001+01:00

A Szerencse Bank Nyrt.-nél a 2010-es számládra átutaltam 365 nap boldogságot, jókedvet, egészséget és áldást! BÚÉK!

Szépséges, áldott ünnepek 4. rész

2009-12-31T15:39:00.001+01:00

Végül karácsony második napját Anyósoméknál töltöttük, ott voltak Öcsi és Katika is, szóval minden messze élő tesó hazalátogatott. Megtörtént a végső ajándékroham és persze a harmadnapi nagyevészet is folytatódott. Muckó itt is kapott foglalkoztatókat, szuper színes ceruzát, csillogós-hercegnős tusifürdőt; Kirike irtó édi harikát, babaápolási termékeket; én is szuper mintás harit meg gárdonyiteaházas teákat; Poci pedig egy másik klassz öltönyalávaló garbót meg trikókat.

Próbálom összehozni legalább a Muckó szerepléséről készült videót, de elcsúszik a hang és a kép, pedig már egyszer összeállt. Most megint konvertálom, és hátha úgy sikerül.

Így aztán a fotókat is lassan tudom feldolgozni. A Jenlin Design Holiday Heart készletéből azért nagy nehezen összedobtam a Szarvas Kiri című oldalt. :)

Szépséges, áldott ünnepek 3. rész

2009-12-28T16:23:00.001+01:00

Karácsony első napján Ági mammmáéknál ebédeltünk, ez a menü is igen ízletes volt. Tesómék is itthon voltak ismét, úgyhogy lehetett kicsit csevegni, babázni. Mindenki megkapta és átadta a második adag ajándékát: Jázminka sópipát és foglalkoztatókat Hello Kitty-s DVD-vel, Kirike első babáját, amit nyúzhat-húzhat, mi pedig ruhákat, zoknikat.

Azután délután Csabára mentünk, a gyüli karácsonyi ünnepi istentiszteletére, ahol ezúttal Muckó és én szolgáltunk. Kirikét is vittük magunkkal, aki – itt is – osztatlan sikert aratott, bárkinek a kezében nyugton maradt.

Gyülis ezüstfenyő :):

Kirike Vivi kezében a Muckó mellett:

A csipet-csapat:

A kis bimbamolók:

“Mikor Jézus született, angyalok így énekeltek…”:

Itt is kapott ajándékot a Muckó – egy hatalmas orvosi táskát:

EEAM Santa’s list készletéből egy oldal a végére:

Szépséges, áldott ünnepek 2. rész

2009-12-27T15:55:00.001+01:00

Azután megint nyertem valamit, a cylex-tudakozo.hu-n véleményeket kellett írni, és ezért ajándékot lehetett választani. Egy darts-készlet mellett döntöttünk (Apcival közösen); bár a munkát én végeztem el, a nyereményt együtt fogjuk élvezni.

Kedden még a fenyőfát is megvettem, nagyon kedvesek voltak a Tecsó parkolójában a fiatalemberek, mert a méretes fát berakták az autóba helyettem. Mivel a hátsó ülést le kellett hajtani 2/3-ban, hogy beférjen, így a két gyerekből az egyiknek nem volt helye: alapos szervezéssel végül bennaludt Ági mammáéknál a Mucu, Kirikénk pedig egy fenyő társaságában utazva jött velünk haza. A csomagtartót ugyanis be tudtuk csukni. A fácskánk egyébként egy nordmann fenyő, olyan 2 méter körüli lehet – szerintem csodaszép (fotók alant).

Csütörtökön sütés-főzés jegyében telt ismét a nap; készítettem a szenteste menüjét, illetve a változatosság kedvéért újabb isler-adagokat és egy fekete-erdő tortát is sütöttem. Itt Mucukám kóstolgatja a meggyes krémzselét.

Az ünnepi vacsora nagyon finom lett, íme:

Tejszínes fokhagymakrémleves sajttal és pirított kenyérkockákkal
Fűszeres egybensült pulykamell baconköntösben kacsamájjal
Köményes sült burgonyagerezdek
Kaliforniai kukoricasaláta
Fekete-erdő torta, isler

Gesztenyepüré már senkibe se fért, úgyhogy “csak” ezeket ettük. Az asztal, még várva a vacsizók hadát:

Aztán a vacsora végeztével – míg Mucu fürdött –, becsempésztem az ajándékokat a fa alá, melyet Jázminkával közösen díszítettünk, és Apcika ügyesen applikált a talpba. A lányok izgatottan bontogatták ajándékaikat, Muckónak sok csomag volt, fajlagosan kisebb értékekben, míg Kircsike két értékesebb játék + a nyeremény maci kis gazdája lett.

Kíváncsi Fáncsi:

Kirikénk csodálja a fán a fényeket (villodzós égősor is van rajta):

Örülö Kircsi Baby Eisy macinak (azóta folyton rágcsálja:))):

Bontogat a Muckó:

Azért ez az ajándékzacskó is naggggyon érdekes ám:

Egyszer volt… az élet DVD sorozatot kapott a Muckó (no meg persze mi is, annyira jó ;):

Kircsikém és a MegaBloks, már játszik is:

Mucukánk eszméletlenül örül a mágneses bábszínházának:

Muckó segít Kirikének az ajándéka kibontásában :))), ez egy tanuló kutyus…:

… ami nagyon bejön Kircsinek:

A Fifis memóriajátékának is nagyon örül a kis Drága:

Ezen kívül még kapott egy horgászós-halacskás játékot is, amihez sajna nem olyan elem kellett, amit vettem (ááááá), úgyhogy azt nem tudta kipróbálni Muckó. Másnap – ahogy mentünk be Ági mammáékhoz – egy benzinkútnál sikerült bele vennem, úgyhogy utána sikeresen fel lett avatva az is. Természetesen mi, szülők is kaptunk néhány dolgot, de most a hangsúly a gyerekeken volt a fotózáskor. Apci megkapta ugye a natgeos titkos dokumentumos könyvét, parfümcsomagot és egy öltöny alá való garbót a C&A-ből. Én pedig a JLo parfümöt, bizsukat, egy Téli ünnepkör könyvet. Remélem, nem hagytam ki semmit.

És végül a fa teljes pompájában, ahogy ígértem:

Folyt. köv.

Szépséges, áldott ünnepek 1. rész

2009-12-26T17:21:00.001+01:00

Idén is csodálatos karácsonyi ünnepeket tölthettünk el együtt. Már a hét elején megkezdődött az ünneplés: a hóhelyzet miatt nem tudtak kijönni ide Komlósra a gyerekeim sajnos, ezért aztán hétfő helyett kedd lett a találkozóból, és nem ők jöttek, hanem én, vagyis a két gyermekkel együtt mentünk be kedden. Hétfőn egész nap sütöttünk a Mucuval, aki igazán nagy segítség volt: kente a pogácsák és a mézeskalácsok tetejét tojással, ragasztotta össze az islereket lekvárral és a mézeskalács-díszítésben is jeleskedett. Az ő ötlete volt például, hogy ne csak fehérrel, hanem barnával is díszítsük, így még mutatósabbá váltak a művek. Erről egy emléklap – egyelőre az egyetlen, ami friss, még rengeteg fotó vár feldolgozásra. Cathy K Designs Happy Jolly Days QP by Nicole.

Készítettünk többféle mézes alakzatot, islert, pogácsát is. Mindezek szinte teljes egészében elfogytak aztán kedden a suliban. Nagyon jól érezték magukat a lányok is, Jázminka a tavalyi évhez hasonlóan az idén is beöltözött angyalkának és Szilvivel járta körbe a gimit, kínálgatva a kis kosarából a szaloncukrokat. Kirikém eközben hol kézről kézre járt az osztályban (sok lányom nagyon jót babázott vele), hol sétált mindenfelé, hol jött velem szerte az iskolában, hogy mindenkivel megismerkedhessen, én pedig békés ünnepeket kívánhassak a kollégáknak. Kaptunk ajándékot is: Jázminka kis hajráfot (nagyon babásat) és pihepuha zoknikát, Kirikém is csörgős zokedlit meg egy nem csörgőst, én pedig csokikát. Jól eltelt tehát a délelőtt. Néhány fotó az eseményekről:

Még kedden és szerdán utolsókat futottunk az ünnepekre való bevásárlásokkal, meg Kirikém is persze most nőtte ki a benti cipőjét (18-as volt) és kellett vennem neki egy másikat. Az ajándékokat több körben, de végül sikerült beszerezni; Csabán töltöttük ugye a vasárnapot – délelőtt istentisztelet (mindketten szolgáltunk megint, nagyon áldott alkalom volt), délután Centerben vásárlás, ebéd a Fenyves Étteremben, majd dicsipróba. Szinte véget nem érően csomagoltam; pedig – ahogy visszatekintek a korábbi posztokra – időben elkezdtem igazán.

Folyt. köv., most megyek kalács-pótlást sütni :)

Nyert Kirikénk!!!

2009-12-19T14:37:00.001+01:00

Ma a csomagszállítós postásnéni csengetett és egy csodaszépen becsomagolt dobozt hozott Katona Kira Nadin névre. A Müller küldte, egy kedves üdvözlő levél kíséretében, benne az adventi kalendáriumos játék nyereménye, egy Eisy jegesmedve! Nagyon boldogok vagyunk, hogy ilyen szerencsés a csajszikánk! Pihepuha és nagyon édes, 18 centis gyönyörűség – be is tettem Kirikém karácsonyi ajándékai közé!

Elmaradt névnap + végre hóhahó

2009-12-17T14:14:00.001+01:00

Az előző posztból lemaradtak a névnapommal kapcsolatos dolgok – ezeket pótolom egyrészt most. Még a cocavágáskor megkaptam Tesókámtól az ajándékát, Szekeres Adrien új CD-jét, a Csak játék címűt, illetve Reese Witherspoon új In Bloom parfümjét. Anyósomtól pénzt kaptam, amit az új telcsim tokjának árába tettem bele, ez egy rózsaszínű LG GT500 alias Puccini, naggggyon tetszik :)))) Ilyenke, csoda-csodaszép, érintős, ránagyonvigyázós, csajszis-nőcis:

Aztán Anyukámék ajándéka egy 8 gigás pendrájv volt, ami nagyon hasznos most az új dvd-nknél (is).

Végre tegnap annyira behavazott, hogy tudtak szánkózni a fiatalok. Muckóka fogta Kirikét, Gömbi kutyus kísért minket, Apa pedig húzta a szánkót… Friss képek – még scrap nélkül:

Elmaradások

2009-12-15T16:46:00.001+01:00

Kicsit elmaradtam a blogírással mostanában, gyorsan pótolom, amit lehet.

Az elmúlt hét itthoni része főleg az ünnepi készülődéssel telt; lassan összeáll, ki mit kap és az ajándékok beszerzése is lassan a finiséhez ér. Telefonáltak a Müllerből, hogy Jázminka két ajándéka sikeresen megérkezett hozzájuk, úgyhogy vasárnap el is ugrottunk értük. Egyúttal Kirikémnek is vettem egy MegaBloks játékot, az előtte már beszerzett Fisher Price-os tanuló kutyus mellé. Úgyhogy mostmár értékileg ő is ott tart, mint a Muckó, aki kap pénztárgépet, mágneses bábszínházat, Fifis memóriafejlesztő társast, halacskás ügyességi játékot – azt hiszem ennyit :) Én is kitaláltam, hogy nem Céline Dion új parfümjét szeretném, hanem inkább a múlt héten parfümmintaként a Müllerben ajándékba kapott Jennifer Lopez Live Luxe-ot, ami nagyon megfogott. Ma meg is érkezett a futárral, a myparfüm.hu-n rendeltük és Pocinál landolt az ügyfélszolgálaton egy 100 millis doboz :) Pocinak is van már parfüm, megjött az általa kért NatGeos könyv, még kap az öltönye alá való magasnyakú pólót és kb. ennyi. Még nekem vannak elmaradásaim – szeretnék még bizsukat meg egy szép új bőr pénztárcát. Anyósomék és Sogiék már benyújtották az igénylistát, arról is vásárolgattam, de Tesómék és Anyukámék még nem fejezték ki kívánságukat, ez erre a hétre marad.

Annyira jól állok, hogy már csomagolni is elkezdtem a Mucu és Poci ajándékait:

Az óvónéniknek is elkészítettem az üdvözlőkártyát:

Mellékeljük hozzájuk a Mucu rajzát (az alsó képen látszik belőle egy kicsi) és egy-egy horgolt angyalkát. Sajna most tudtam meg, hogy a karácsonyi ünnepség elmarad, mert az ÁNTSZ zárlat alá vonta az ovit bárányhimlő miatt :((( szomorú vagyok, mert úgy készült a Muckó :(((

Na nem baj, a gyüliben is lesz karácsonyi műsor, ott is fellép a Drágám. Mi felnőtt dicsőítők is elkezdtük vasárnap a készülést; többek között ezt a szuper Continental Singers dalt fogjuk énekelni gyertyákkal a kezünkben:

Ezen a vasárnap csak én maradtam ott Csabán; János pásztor és kedves felesége, Erika meghívtak az otthonukba, és ebédre. Így a délutáni dicsipróbáig gyorsan eltelt az idő, jót beszélgettünk és utána egy szuper próbaalkalom sikeredett. Vonattal jöttem haza Komlósra, mert hála az új menetrendnek, a közvetlen buszjáratot pont törölték, ami jó lett volna. De így is megérte; jövő vasárnap majd az egész család ottmarad velem (Kirikénk kivételével, aki Mamázik) és együtt leszünk.

Még mindig vannak korrepetálásaim, de egyre kevesebb, hiszen nagyon közel a vizsgaidőszak. Januártól egyébként úgy néz ki, marad azért több rendszeres emberem is.

Kincsecskénk egyébként lelkesen totyog, annyira édes, ahogy egyensúlyozva lépked. Picit taknyikás, folyik az orra. Hát nem csoda, hirtelen lehűlt az idő odakinn és az első hó is megmutatta magát. Azért még annyi nem esett, hogy szánkózni lehessen, bár Muckó nagyon várja és én is, persze, hogy fényképezőgépemmel lesben álljak, amikor a két csajszi szánkózik :)))

Mindenesetre a kandalló dolgozik ezerrel és nagyon jó meleget ad. Próbálok “temperálni” ma is, bár az előbb raktam rá és a mi szobánkban már 30 fok van :)))), a gyerekeknél bő 27, de idekinn az előszobában majd’ lefagyok ehhez képest… úgyhogy kinyitottam az ajtót, hogy jöjjön picit ki is a meleg, van miből kijönnie :))))

Néhány friss oldal:

Kircsi baby Pat Love orchid gyorsoldalán.

A Télapó látogatásáról készült oldala Candy Christmas QP-k alapján (Ruth Melody és KB).

A 11 hónapos bébink emlékoldala I Mendez Winter clusterjének és Alegria papírjának randevúja:

És végül Kis Totyogónk Aprilisa Girly Girl papírja + Glorious Day overlay + Delicious Scrap keret egymásra találásában.

Legutoljára egy Csendes éj verzió szerény előadásomban (ezt is énekeljük majd karácsonykor a gyüliben) – ezzel kívánok ezúton is békés, szeretetteljes és áldott ünnepeket minden kedves olvasónak!

Mérce, coca, Mikulás

2009-12-06T16:24:00.001+01:00

Végre valahára – miután hétfőn a védőnénik továbbképzésen voltak, kedden pedig tájfun fújt és gyanúsan sötét volt az ég – szerdán eljutottunk a mércére. Elég sokan érezték úgy, hogy aznap kell menniük, de aztán csak sorra kerültünk, és örömmel tapasztaltam, hogy Kirikénk szépen fejlődvén 8.800 grammos és 71 centis lett. Meg is dicsért bennünket a védőnéni, hogy ehhez a magassághoz még egy kicsit sok is a súly, úgyhogy ne aggódjunk, hogy apró a bébi. Még utána is néztem, hogy anno Mucusunk nem is volt ekkora (picit még karcsúbb volt a dereka :)))). Hát így állunk mi…

Azután voltunk cocavágáson tegnap, Tesómék vágtak Csabán. Apci nem tudott jönni, mert eléggé göthös, de mi a csajokkal igen. Sokra nem mentek velünk :), de a mosogató-, főző- és zöldségpucoló csapatot tudtam erősíteni. Ezen kívül jól elcsevegtünk, a gyerekek (és mi is) kaptunk egy halom ajándékot (pl. az új Adrien CD-t, jajjjj de örülök neki!!!!) meg húsfélét (megjött a csabai és fehérvári mikulás is), illetve jártam a Müllerben, hogy megvegyem a Muckó két ajándékát (de egyik sem volt éppen készleten, meg kellett rendelni és talán jövő vasárnap átvehetjük).

Itthon is járt a Mikulás, én fogtam Kirikémet a karomban, Apcika pedig fotózott természetesen. Muckóka énekelt neki egy dalt és nagy boldogan vette át tőle az ajándékokat. Ez a hét kész édességdömping; alig tudom meggyőzni a gyermeket, hogy nem egyszerre esszük meg a kb. 200 db mikulást és a rengeteg szalon- és gumicukrot, zselét stb. Holnap próbálok készíteni erről is albumoldalakat, meg vannak még elmaradásaim. Folyamatban van a fotókönyv összeállítása is; max. 10 napom van még, hogyha karácsonyra azt szeretném, hogy készen legyen. A koncepcióm az lett végül is, hogy a blogbejegyzésekkel kiegészítem a szkrepoldalakat, és így 2009 krónikája lesz – ha sikerül. Nagyon szeretném.

Néhány friss kép:

Muckó a héten kétszer is benn aludt – egyszer egyik, másszor a másik Mamánál. Természetesen Orosházán is találkozott a Mikulással, nagy-nagy örömére.

Apci rengeteget dolgozott, sok-sok túlórával, volt, hogy éjszakázott is. Én is sokat korrepetáltam ismét, a jövő hétre is rendesen be vagyok táblázva. Munkánk jól megérdemelt gyümölcseként így vettünk egy szép új monitort, mert a régi igencsak a végét járta már – csodaszép és hatalmas (kicsit még szokatlan is a 22 col). Ezen aztán öröm az alkotás!

És végül: megvolt a “debütálásunk” a csabai szabker gyüliben a múlt vasárnap – Pocikám prédikált nagy-nagy sikerrel, én pedig részt vettem a dicséret próbáján (János pásztor annyira dicsérte a hangom, hogy már-már zavarba jöttem). Úgyhogy kölcsönösen örömet és boldogságot jelent nekünk egy az egymásratalálás. Kisjázminkánk szerepelni fog a karácsonyi műsorban a gyerekekkel, én pedig jövő vasárnap “élesben” is beállok a dicsőítésbe. Hálásak vagyunk nagyon!

Mindenféle események

2009-11-26T14:57:00.001+01:00

Kirikénk és Jázminka is egészséges, hála Istennek, és mi is.

Muckó Apcikájával részt vett az Orosházán vendégszereplő fóka- és papagájshow műsorán. Sajna nem vittek fényképezőgépet magukkal, a neten talált fotókkal kiegészítve talán tudok róla emlékoldalt készíteni.

Továbbra is sokat korrepetálok, és úgy néz ki, újabb érdeklődők is vannak. Legalább nem esek ki nagyon a “szakmából”.

A fogam rendbe tette a doktornéni, de majd’ egy hétig úgy fájt az egész állkapcsom és az ínyem is, ugyanis az ínyemből le kellett égetni-vágni egy darabot – útban volt. Egyúttal a Mucut is bejelentettem egy kontrollra, hogy kukkantson bele a szájacskájába, vannak-e lyukas tejfogacskái. Ez a tegnapi napon meg is történt; és a várakozásoknak megfelelően tökéletes állapotban vannak a fogacskák. Remekül viselkedett és nagyon bátor volt a csajszi. Büszkék vagyunk Rád, Kicsim!

Kirikénkkel még nem jutottunk el mércére, ezért a védőnéni látogatott el hozzánk. El volt ragadtatva, hogy Kircsi milyen barátkozó, hogy milyen ügyesen lépeget, beszélget, bár tapsikálási tudományát nem volt hajlandó bemutatni.

Igyekszem a FlyLadyt betartani, bár most pár napot összevontam, mert 3 napot is benn voltam egész nap Orosházán és nem tudtam itthon úgy haladni, ahogy szerettem volna. E hét elején meg a vasalóm is bedöglött, emiatt – mivel még garos és a szervizben van – a vasalnivaló lassan hegyekben áll.

Dekoráltam már a lakást is picit, készülvén az adventre. Itt vannak pl. a horgolt angyalkák.

A horgolt mikulásvirág még készülget, mert nem akar olyanná formálódni, amilyenné szeretném. Feltettem az ablakmatricákat és a kopogtatókat, ma pedig girlandot teszek az ajtó fölé és megtervezem az adventi koszorút, hogy szombaton megköthessem azt is. Felszerelem a fényeket, bár a külsőt Apcinak kellene, de mivel bonyolult odakinn az áramellátás, az előszobában fogom feltenni az ablakok fölé, ha sikerül. Az ajándékok listázása, az ötletgyűjtés nagyban folyik (nekem már van egy kívánságlistám :)), a gyerekeknek szánt és Mucu által kért játékok megrendelését is elkezdtem (van, amit Hugi hoz Fehérvárról). Pocinak is lesz, amit a netről rendelek.

Meghívtam az osztályom is egy kis téli szünet előtti forraltborozós-kakaózós-sütizős beszélgetésre, és úgy néz ki, szeretnének testületileg jönni. Az időpontot még egyeztetjük.

Szeretnék egy fotókönyvet a 2009-es szkreppenetekből – vagyis a legszebbekből –, ezzel is megörökítve az eltelt év eseményeit. Mivel olyan tízes körül lesz az ára, még Pocikám kissé szkeptikus a dologgal kapcsolatban. :)

Felfedeztem a Teasztár.hu oldalt, ahol zenei alapokra lehet énekelni. Jókat szórakozom rajta és nagyokat nevetünk Kircsivel, amikor Anya próbál énekelni, Kiri pedig a vokállal száll be hehehe. Erősebb idegzetűek meghallgathatják szerény előadásomban pl. az Abbától a The winner takes it all-t itt:
http://www.teasztar.hu/index.php?site=player&karaokeFile=songs/11460/20091124_151143473

vagy Szekeres Adrien Olyan, mint Te című számát
http://www.teasztar.hu/index.php?site=player&karaokeFile=songs/11460/20091126_101138755

meg van még három másik is, de egyelőre elég ennyi az önpromócióból. :)))

Most aztán írhatjátok kommentben, hogy maradjak inkább a szkreppelésnél. :)))))

A múltkori debreceni szabkeres konferencián láttunk egy újságot, a Familyt. Ez egy felekezetközi magazin, amely a családi értékeket helyezi előtérbe. Sikerült beszereznem egy példányt, ami annál is inkább érdekes, mert van benne egy szkrepes cikk, melyet Budaházi Brigi írt, egyik elindítóm és ihletőm a szrepes világban. Remélem, lesz még benne máskor is hasonló, mert igen jól sikerült a cikk, gratulálok Giginek ezúton is!

Plusz megjelent a Scrapbookozz velünk! e-magazin legújabb száma is, ami ingyenesen letölthető. Nagyon szuper lett ezúttal is, bő tartalommal lát el minden érdeklődőt a témában.

Mostmár véglegessé vált, hogy a csabai szabadkeresztyénekhez fogunk ezután járni. Itt megtaláltuk – úgy látjuk – mindazt, amit kerestünk, mind szellemileg, mind szeretetben, mind szolgálatban. Poci prédikálni fog, én pedig a dicsőítésbe szállok be előreláthatóan. Nagyon hálásak vagyunk!

Végül az elmúlt héten volt az RTL Klubon az egyik legcsodálatosabb romantikus film, amit valaha is láttam. Már régóta a kedvencem volt – ez a Szerelmünk lapja (The Notebook). Ezzel búcsúzom.

Albumoldalak:

A testvérkék Ányi és Osli Lila joghurt nevű kitjéből készült lapon.

Sarah Bennett Sister Sue Add onjának felhasználásával készítettem a fóka- és papagájshow-s oldalt. A képekért köszönet a szegedma.hu-nak.

10 hónapos a nagylány

2009-11-16T16:16:00.001+01:00

Kirikénk 10 hónapos lett: Isten éltesse ezután is erőben, egészségben – és újabban: járkálván! Mint az előző posztban már jeleztem, napra pontosan 10 hónaposan megtette élete első önálló lépéseit, kapaszkodás nélkül! Nagyon büszkék vagyunk Rád, Kicsim! Apukája is irtóra fellelkesült, és némi tállyai fehérbor társaságában meg is ünnepeltük!

A lányok kicsit náthásak (már megint), pedig Jázminkánknak a Multitabs ImmunoKidet adom. Ő mára már sokkal jobban volt, Kirikének még folydogál az orrocskája. Amúgy semmi komoly, és persze nem akadályozza meg legújabb tudománya gyakorlásában sem.

FlyLadyzek tovább rendületlenül, kezd a lakás egyre tisztábbá, fentarthatóbban rendezettebbé válni. Nagyon klassz ez a program valóban!

Rengeteg a korrepetálás; bejött megint egy új ember, akivel statisztikázunk, úgyhogy erre sem lehet panaszom, sőt! :)

A szombat szuperül sikerült, amiért nagyon hálásak vagyunk János pásztornak és kedves Feleségének. Jól telt mind az utazás, mind pedig az alkalmak, amelyeken részt vettünk. Sok-sok élménnyel, benyomással lettünk gazdagabbak. Két alkalom között elmentünk ebédelni, végül a Barabás étteremben kötöttünk ki, ahol fejedelmien fogyaszthattuk el a fogásokat. Köszönet érte Nektek, kedves Testvéreink! És persze Anyósomnak is a gyerekfelügyeletért!

Friss képek (még vár néhány feldolgozásra, talán majd holnap lesz rá időm):

10 hónapos emlékoldal, Mag Designs Annarose minikitjéből.

Thankful QP az önállóan álldigáló-járkáló Kiriről:

És végül egy Muckóról is – Anna BV Designs Touch of Pink Add-onjából raktam össze ezt az oldalt.

Rendkívüli hír

2009-11-12T19:48:00.003+01:00

Csak egy-két mondat erejéig: RENDKÍVÜLI HÍR! Kiri a mai napon, napra pontosan 10 hónaposan elindult!!!! Képek hamarosan!!!

FlyLady és tapsitapsi ezerrel

2009-11-10T16:22:00.001+01:00

Igen, Kicsinyünk új kedvenc elfoglaltsága a tapsitapsizás. Nagyon jól megy neki és láthatóan élvezi is, mint már arról az előző posztban is írtam. Erről aztán csudacuki oldalakat lehet készíteni!

Mindkét csaj remek egészségnek örvend. Mucukánk sikeresen felvette mindkét influenza elleni védőoltást (mivel a tüdeje miatt gondozott, ingyenes volt), és mi is Apcival az újinfuenza ellenit. Nekem ingyé járt, mivel a pedagógusok táborába tartozom, Apcinak majdnem 4 ezerbe a vakcina+az oltásért elkért összeg. Plusz felírta még a házidokink a sima flú ellenit is, ha azt kiváltom, szintén megkaphatom.

Emellett belevágtam a FlyLady programba, illetve annak magyar változatába. Ennek lényege, hogy rendszert és rendet teremt az ember lányának háztartásában. Nagyon tetszik, ma tartok a 6. napnál és addig szeretném a rutinokat igazán kiépíteni, amíg itthon vagyok Aprókánkkal. :) Akit érdekel, annak javaslom, kukkantsa meg itt a részleteket, annak is hasznos, aki már régen csinálja a háztartásvezetést: http://charmed.animehq.hu/blog/flylady-program/

Az életmódváltás továbbra is működik, bár Pocikám a múlt héten “bűnbe vitt”, mert muszáj volt pizzát vacsoráznom. Hmmm. Emellett szorgalmasan eszem minden nap lenmagot, ami nagyon egészséges és rengeteg jótékony hatása van. Ezt egyébként Ági mammmam is eszegeti.

Rengeteget horgolok: virágokat, angyalkákat, amint kész egy nagyobb csapat, mutatom!

Terveink szerint a szombatot Debrecenben töltjük, ahol részt veszünk egy izgalmasnak ígérkező eseményen. http://konferencia.szabkerdebrecen.hu/ Nagy várakozással tekintünk a szombat elé!

Két oldal mára a végére. Az egyik még a várandósságom alatt készült fotót dolgozza fel – akkoriban fotóztak le, amikor még nem is digiszkreppeltem, ezért került most feldolgozásra. Pixie Pouch Chaos lounge kitjéből alkottam – Kirire várva…

Ez pedig a tapsikáló csajszi egy gyorslapon: Simply Digi Shop Soir d’été de Delph kitjéből készítette Stellamarie.

Egészséges szünet

2009-10-31T15:22:00.001+01:00

Jázminkánk hála Istennek – miután azért elvittem hétfőn Anikó doktor nénihez megnézetni – hétfő óta láztalan. Szinte rejtély, mi okozhatta a bajt: sem Kirikénk, sem mi Pocival nem kaptuk el. Valami halvány plakkot látott talán-talán a manduláját doktornő, de ki tudja? Mindenesetre 3,5 nap alatt túllettünk rajta.

Kirikénk jól van, már tud két kézzel tapsikolni is, annyira cuki és persze rettentő büszke magára.

A héten bekrepált a házimozink DVD-je, a tálca se ki, se be, aztán Apci szétkapta és megállapítottuk, hogy valami nagy gáz lehet vele, mert égésnyomokat találtunk a burkolat belsején. Paff. Szakemberek véleménye szerint vajmi kevés a remény a gazdaságos javításra. Amúgy is tervbe volt véve, hogy beruházunk karácsonyra egy merevlemezes DVD felvevőbe, de azt nem gondoltuk, hogy házimozival együtt kell majd. Úgyhogy előrehozott karácsonyunk volt a héten: megvettünk egy 160 gigás vinyós LG házimozis DVD felvevőt, nagyon klassz és jól szól. Még tanulgatjuk a kezelését, mert rengeteg mindent tud. Legalább a hajnali 6 órakor kezdődő Fifiket fel tudjuk venni a Mucunak a Minimaxról, mert nagyon szereti. Hát nem gyönyörű?

Apropó, Fifi. Két cipővásárlást is lebonyolítottam a héten, és még tervben van egy legalább az elmaradt szabadkaiak pótlására. Az egyik a már fentebb említett Fifikés, a másik pedig egy aranyos kis adidas. Nagyon örült mindkettőnek a kiscsajszi. Ők azok és a Vaterán vettem mindkettőt (teljesen újszerűek, egyszer hordottak voltak és a kettő nem került együtt 5 ezerbe):

Az életmódváltoztatásomnak lassan-lassan eredménye is van, 4 hét alatt 4 mínusz kiló. Nem elégedetlenkedem, mert tudom, a lassabb fogyás tartósabb, és így is lemehet havi 4 kilóval számolva egy év alatt akár 48 kg is hehe. A családot is be-bevonom, hogy ne kelljen kétfélét főzni és észre sem veszik ;). Pl. édesítőporral, keményítővel készítettem gyümölcslevest; lisztes rántások helyett keményítővel habarok (ma pl. egy kacsamájas-zöldséges ragu volt) meg hasonlók. Ja és szuper, hogy az aktuális akcióban a tecsóban a norbis kenyér egyet fizet, kettőt kap. :)) Szombatonként aquafitnesz, egyébként nem sok más… vagyis Kiriemelgetés az igen, meg mosás-teregetés-vasalás körforgásában kimerülő testmozgás… az is jó tán valamire…

Szerdán temetésen voltam, elhunyt a szomszéd bácsi Anyáék (ahol ugye én is felnőttem) szomszédjában. Eléggé megrázó volt az egész… Nyugodjon békében, Pista bácsi!

Más.

Kirikénknek úgy néz ki, jön a 7. foga. Ezt megünneplendő készítettem a következő emlékoldalt mhains Mom is the word gyorslapjából.

Aprilisa Calming down QP-ján Mucusunk eteti a Kismucust. :))

Remek alkotórészekből öröm dolgozni! Így éreztem Bluedreams Designs Delicious kitjének felhasználása közben, olyan szép a színvilág is és az elemek is a kedvenceim közé tartoznak.

És még egy kérdés a végére. Kedves Olvasó, ki vagy te, aki rendszeresen visszajársz hozzánk Mountain View-ból, Kaliforniából? Kíváncsiságunk határtalan! Dear Visitor! Who are you from Mountain View, CA? Please, leave a comment! Thanks and hugs!

Az ígért albumoldalak alias szkreppenetek

2009-10-27T16:28:00.001+01:00

Meredith Girl time nevű mini kitjéből: Mucu a modellválogatás előtt.

Kirikénk iszkol a járássegítővel 9 hónaposan; ez a Calming down kitből való papír és RandiOh BellaJoy frame-je lett volna, de mindjárt sírok, mert két oldalt az a hüle PSP nem jól mentett le (nem is értem???, nulla byte-ot mutat ááááááááááááááááááá)… Csinálhatom újra.

Itt pedig a betegeskedő, de már jobban lévő Mucusunk My sweet child papír és ial milkshake cluster kombinációjában.

Ünnepi frász és egyéb nyalánkságok

2009-10-25T14:58:00.001+01:00

Az elmúlt napokban több érdekesség is történt. Egyrészt Muckó ugye hétfőtől csütörtökig oviban volt, Kircsikénkkel pedig többnyire kettesben töltöttük itthon a napokat, pl. próbáltam a lassan hegymagasságúra duzzadt vasalnivalót csökkenteni. Szerdán felhívtak egy közvetítő cégtől, hogy Muckót behívnák castingra mint gyerekmodellt. Hmmm. Csütörtökön kellett menni, úgy nézett ki, egész jó pontszámot kapott. Már ekkor is gyanús volt, hogy kipirult az arcocskája, de ráfogtuk az izgalomra. Pénteken reggel már lázzal ébredtünk, és ez így megy most is, immáron harmadik napja… Lemegy, általában 4-5 órát jól van, majd ismét felszökik… Már hűtőfürdőztünk is a cél érdekében kétszer. Pedig ma 11-re visszahívta a Drágámat a közvetítő cég egy második castingra, de így nem tudtunk elmenni. Hiába próbáltam felhívni őket, nem sikerült, nem kapcsolhatóak a mobiljaik. Na mindegy, ha fontos nekik, még keresnek. Mindenesetre holnap elviszem Anikó doktornénihez Mucusunkat. Ja, egyéb tünete nincs! “Csak” ez a 38-39 fok körüli láz… Mi a bánat lehet??? Persze mikor máskor, mint ünnepkor??? Kirike és mi sem kaptuk el, hála az égnek, tehát lehet, hogy nem fertőző. Bár szól a fáma valami ovis vírusról is, egy ismerős gyermeket, aki ugyanabba az oviba jár, mint Mucu, benn is fogtak a kórházban – hasonlóan “csupán” lázas volt a kislány.

Pénteken terveink szerint Szabadkára mentünk volna – de lehet, hogy ez volt az isteni jel –, volna, mivel csütörtökön este az útlevelek összekészítésekor kiderült, mindkettőnk útlevele lejárt. Na paff – nem volt rá szükségünk, mert mindig csak EU-s országba utaztunk a 2007-es adriai nyaralás óta, és az nem most volt… így aztán méreteinket megadva, Tesómékat megbízva zajlott a vásárlás. Főleg Jázminkának szerettem volna vagy 3 márkás sportcipőt, mind a négyőnknek pedig egy-egy melegítőt, Pocinak még egy mellényt is. Ebből a cipők és a mellény nem jött össze, a többi igen, sőt a Muckónak két jogging is, és nagyon jól vásároltak Tesómék, ezúton is köszönet érte és a többi sok szép ajándékért is!

Pénteken lázcsillapítás után egyébként bementünk Oh-ra, mert Anyósomnak volt a névnapja, és persze itthon voltak Sogiék is, meg ugye Tesómék is. Úgyhogy a délelőtt és a kora délután egy részét Anyósomnál, a délután másik részét Anyáéknál töltöttük. Egész jól volt a Muc, mert többször is mértem a hőjét, aztán, amikor hazaértünk, megint felment. ÁÁÁÁÁÁ.

A szombatot szinte átaludta, eléggé levert volt, de ma már fenn volt többet, színezgetett velem a konyhában, amíg én tettem-vettem, takarítgattam odakint. Most pedig a délutáni csendes pihenőidőben alukálnak mind a hárman.

Szkreppenetek hamarosan.

Vidám napok

2009-10-19T16:13:00.001+02:00

Az utóbbi napok viszonylagos vidámságban teltek. Egyrészt mindkét gyermek egészséges, ami már önmagában örömre ad okot. Kircsi szépen fejlődik, meg-megáll már egy kéz támasztékával, néha – ha elfelejtkezik róla – már nem is támaszkodik. Csoda egy csaj. Úgy néz ki, jönnek a következő fogacskák is lassan (7-8.), mert iszonyat mennyiségű nyálat termel a kis Drága.

Ezen kívül sikerül tartanom magam a könnyített diétához (a kizárólagos turmixon élést feladtam 4 nap után, nem részletezem, hogy milyenfajta rosszullét miatt :(((), és emellett hetente háromszor legalább mozogni is. Apropó, mozgás! Már kétszer részt vettem a már korábban említett aquafitnesz foglalkozáson és eszméletlen jól érzem magam! Erre mindenképpen kerítek időt az elkövetkezőkben is, hetente legalább egyszer, szombat esténként. Nagyon jól esik a vízi mozgás; észre sem veszi az ember, amíg benne van, hogy mennyire átmozgat; csak aztán ki tudjon “mászni” a vízből utána!

Harmadrészt megvolt családias hagyományőrző nap az oviban: Mucusunkkal morzsoltunk kukoricát, készítettünk csuhényuszit, termésekből teknős és tobzoskát, mézeskalácsot díszítettünk stb. Remekül éreztük magunkat és hamar eltelt az idő is. Nagy bánatomra a fényképezőgép itthon maradt. :((

Negyedrészt pedig életünk egy másik fontos területén is kezdenek a dolgok pozitív irányba változni; aki ismer minket, tudja, hogy keresztény alapelvek mentén éljük meg a mindennapjainkat. E szempontból jelenleg nagy változások és várakozások előtt-közben vagyunk… de minderről majd később, ha már biztos lesz a dolog…

Két saját oldal a végére.

Az egyik az Autumn inspiration nevezetű blogtrainből készült és egy nagyon cuki fotót dolgoztam fel benne a csajokról:

A másik pedig Kirike az sk. kötött-horgolt felsőben és sapiban; Cludi I’m happy kitjéből alkottam:

9 hónap

2009-10-13T15:50:00.001+02:00

Kirikénk 9 hónapos lett, Isten éltesse erőben, egészségben ezután is! Szeretünk és büszkék vagyunk Rád nagyon, Nővérkéddel egyetemben! Eszméletlen, hogy mennyit dumál a Csajszi mostanában; eszméletlen cuki, ahogy mondja, mondja, mondja, hogy “mamamammamammm”. Zabálnivaló!

Emlékoldalak (vajon kitaláljátok-e, ki csinálta a frizurát hehehe?):

WM Designs Gipsy Girl cluster frame-je és egy szép papír (The Best thing Collab Kitből) harmóniája.

Redju Thanksgiving kitjének felhasználásával készített oldalam.

Új élet/mód

2009-10-10T15:04:00.001+02:00

A hét főként ennek jegyében telt – 1 hetet szántam arra, hogy visszafogottabban egyek, kizárva a fehérlisztes és cukros ételeket. Aztán úgy gondoltam, egy kicsit rákapcsolok, és – egyelőre maximum kéthetes időtávban gondolkodva – tejsavóporból készül turmixon élek. Ennek a 3. napján tartok jelenleg – az első nap nagyon kemény volt, a második nem vészes (mert sokat dolgoztam és nem gondoltam a kajára), a mai is ezeddig elviselhető volt. Kétféle ízben tudtam venni tejsavóport a dm-ben, csokisat és vaníliásat; illetve olvastam, hogy hasonlót lehet kapni a Müller drogériákban (ez nincs Oh-n), úgyhogy elszalajtottam Tesómat Fehérváron (mert ott van) körülnézni, és valóban talált ananászosat meg epreset is. Úgyhogy egész változatosan lehet “étkezni”: ugyanis kizárólag ez a kaja napjában háromszor, semmi szilárd, semmi gyümölcs vagy ilyesmi. Ezen kívül üres zöldséglevest, teát és vizet iszom. Ja, ma még a családnak elkészített mennyei rakottkrumpli illatát is elfogyasztottam… :)))

Ma ellátogatok a helyi fürdő aquafitnesz órájára, ezt a jövőben szeretném szintén rendszeresen művelni. Egyelőre keményebb, pl. norbis tornára – őszinte leszek – emellett a “koplalás” mellett nincs erőm… Majd a kizárólagos savókúra után, amikor “csak” napi egy vagy két étkezést helyettesítek vele, szeretnék a szárazföldön is fitneszelni, addig marad a vízi formája.

Cél, hogy a februári szalagavatóra – ahol én is ott leszek az osztályommal –, majd a májusi ballagásra, illetve a jövő évi (álmaink szerint tengerparti) nyaralásra kinézzek valahogy… Úgyhogy szurkoljatok, hogy kitartsak!

A gyerekek közül Mucunk teljesen meggyógyult, már jár oviba is; Kirikénknek makacsabb a náthája, neki még folyik nap közben az orrocskája sajnos. De semmi komoly. Készen lettek a családi napra szánt egerentyűk, már le is adtuk őket az oviban, ahol nagyon örültek nekik (Ági mammmáék kevésbé ugyanezen lény élő változatának a műhelyben hehe):

Elég világos lett sajna a kép, azért nagyjából – főleg a hátsó sorban lévők – kivehetők. Persze Mucu is követel magának egy példányt, úgyhogy még gyártok belőle újabbakat. Gyorsan megvan vele az ember, mert tiszta rövidpálca az egész.

Néhány oldal… Már régebben terveztem ilyet, hogy kicsi koronákkal egészítsem ki a lányok fotóit – hát tett követte az elhatározást. Magyar blogrollból, a Kindyworldből készült a hintás oldalam.

Ez pedig ProjectB Warm feelings QP-ja egy jól sikerült Apcikás képpel:

Kirikénk első ősze ez a 2009-es. Erről Denny Autumn gyorslapja emlékezik meg.

Végül pedig az örökké mosolygós Mucu LRN Hopeless romantic QP-ján.

Két vonzó kreatív-kötős-horgolós blogcandy lehetőség

2009-10-08T08:28:00.001+02:00

Gyors poszt erejéig jelentkezem csak, bár készültek új albumoldalak is a napokban, még nem volt időm összerendezni őket. Ma meg maratoni korrepelések előtt állok, úgyhogy nem tudom, mikor tudom közzétenni…

A legújabb Amélie-ben találtam egy tök jó táskát, amelyhez Pompon fonalra van szükség. Miközben ezt keresgéltem a neten, ráleltem két nagyon szuper kreatív kézimunkás blogra – az egyikőjük írója itt lakik nem messze tőlünk, Gádoroson.

Ő Gabella, és kötőtűcsomagot (vagy vásárlási utalványt) lehet nyerni október 25-ig bezárólag nála komment hagyásával, ha regisztrált felhasználója vagy a kötőtű.hu-nak: http://gombolyito.blogspot.com/2009/10/100-jatek.html

A másik lehetőség Gabcsap (érdekes, mindannyian Gabik vagyunk hehehe) oldalán az általa kötött őszi szettet nyerheti meg egy szerencsés kommentezéssel, október 10-ig: http://kotottdekor.blogspot.com/2009/10/jatekami-csabit.html

Már megint ez a nátha…

2009-10-01T15:52:00.001+02:00

… ezúttal Apci kivételével mindenki benne van, én csak nagyon enyhén, a csajszik tiszta taknyosak. Kalákában infralámpázunk, sokat porszívózom az orrocskákat, amivel nem tudok valami nagy népszerűségre szert tenni. Mucu indította hétfőn délután, ahogy hazatért az oviból, szerdán el is vittem doktornőhöz, de mivel nem köhög, nem lázas, nem kaptunk gyógyszert, csak jó tanácsot, hogy maradjon otthon és kúrálgassam. Aztán mára Kirikénk is ragacsos orral ébredt, Muckó már kifelé jön belőle lassan.

Néhány infravörös fotó:

Egyébként a “szokásos” dolgok történtek; a doktornőn kívül némi vásárolgatással töltöttem az időt benn Oh-n. Aztán beesett egy pár korrep is; jövő pénteken lesznek pótvizsgák mindenféle AIFSZ képzésben, emellett előrelátó emberek már a téli fősulis vizsgaidőszakra készülgetnek velem. Jó azért szellemileg frissnek maradni – a testi frissességért is próbálnék tenni, karácsonyig afféle “nemzabálokannyitmertezmárnemállapot” van a tervek szerint.

Friss fotók még takonypócság előttről:

Ápolási szabim letelte után szeretném megszkreppelni őket.

Ezen a fotelben ülök és a térdemre támaszkodva áll Kirikénk.

Végezetül néhány szüretes – korábban megígégért – szkreppenet.

Ági Mama esete a szőlővel (Fallish QP):

Ez pedig Keresztanyám esete a friss musttal (Krakatuka Design In the autumn wood QP):

Sokáigbennlévős hét

2009-09-24T15:40:00.001+02:00

Minden hétköznap így alakul ezen a héten (sajnos). Hétfőn mi is bementünk Oh-ra a Kirivel, Mucu ismét jár oviba, körmöltettem, korrepetálgattam, majd délután 5-től szülőin voltam az oviban. Elég jócskán elhúzódott, úgyhogy 8 óra fele értünk csak haza. Gyors fürdés, vacsi, utána alvás, hiszen másnap ovi, illetve munka Apcinak ismét.

Kedden itthon a Kirivel alkottunk picit, csináltam a Mucunak mappát az oviba, amibe a rajzait gyűjtik az év során. Olyan szkreppeset szerettem volna, sajna a képek, amiket csináltam az elkészült “műről”, nem sikerültek. Szép lett, a Muckónak is nagyon tetszett. Többféle babás papír, matricák, J betű, cseresznye (a jele), szalagok, valamint színes fa pillangók díszítik. Ez egyébként a tavalyi mappája valójában, azt vontam be az imént említett anyagokkal. Emellett az oviban lesz egy őszi családi nap, ahová vásárfia-felajánlásokat lehet tenni. Hozzáláttam egy horgolt egér-família elkészítéséhez, lesz 5 fehér és 5 szürke egérke legalább. Majd ha elkészülök eme családdal, fotózok és mutatom, milyenek. Egy ősrégi kötős-horgolós újságból vettem az ötletet, nagyjából annak mintáját követem, de inkább, ahogy sikerül alapon. :)) Amúgy egész cuki az elkészült mintadarab. Ezen a napon már kézilabdaedzésen is volt a Mucu, úgyhogy egyrészt ezért, másrészt pedig azért maradtak sokáig benn, mert Apcinak céges-pörköltös-evős-ivós-összeröffenős rendezvénye volt. Mucra addig Gyöngyi mama vigyázott.

Tegnap felsétáltunk végre a védőnénihez, ahol megmérték a Csajszit, 7.520 grammos, a hossza – elvileg – nem változott. Örülök, hogy a rengeteg mozgás, állás, mászás stb. mellett azért gyarapodott is. Nagyon jól eszik, sokszor egy nap az ő 5 étkezése mellett a mi 3 kajálásunkba is beszáll (sokszor nem esik egybe a kettő), kap kiflit, párizsit vagy zalát, joghurtot, mikor mit eszünk. Ha számára nem ehető az ebéd (én magamnak elég csípősen főzök), akkor kap babapiskótát rágicsálni, hogy ne nézze már ki a számból a falatot. Aztán úgyis megkapja a külön neki készített fincsi húsos főzelékét. Apci ezen a napon Szegedre ment kajakozni Józsi főnökkel, ezért jöttek később a fiatalok. Muckóért Ági mammmáék mentek és ott is töltötték a délutánt, amíg Apa nem ment a lányért. Finom, frissen sütött pizzával vártam őket haza, valamint kenyeret is sütöttem.

Ma pedig ismét kézilabda, talán kicsit emberibb időben érnek, de így is lesz fél 7 biztosan. Kicsit alkottam ma, mert Kiri a konyhában ahogy játszott, meg ahogy felállt a konyhaasztal alá, készültek jó képek. Illetve volt még egy múlt heti fotó is a gépben, amin a két csajszi együtt van rajta.

ST Cherry Chocolate QP a lehetetlen helyen felálló csajsziról:

QP Bord de Mer a kis játszó lánykáról Szekeres Adrien egyik dalából származó idézettel:

És a Tesók Krissz: Testvéri szeretet gyorsoldalán:

Múlt hét végén szüret volt Tesóméknál, majd szeretnék arról is egy-két oldalt csinálni, ha az érintettek hozzájárulnak :)))

Emellett boldog vagyok, mert az m1-en ismét adják a Fagyos folyó lovasát, ami egy nagyon szép, tanulságos sorozat, és arra emlékeztet, amikor idén télen a Muckókkal itthon együtt néztük. Hogy Hugh Jackmanről ne is beszéljünk… mert ő is játszik ám benne… hehe.